Châtillon Anna vagy Antiókhiai Anna címere
Név:
Ragadványnév:
Ország:
Titulus:
Uralkodóház:
Regnálás:
Châtillon Anna királyné származása és házassága III. Bélával
Eredeti nevén Ágnes (Agnès de Châtillon, Antiókhia, 1153 – Székesfehérvár, 1184) antiókhiai hercegnő, III. Béla király első felesége, Magyarország királynéja 1172 és 1184 között. Apja Châtillon Rajnald antiókhiai fejedelem (a keresztes háborúk ismert alakja), anyja Konstancia antiókhiai fejedelemnő volt.
A Bizáncban élő, és a császári trón várományosaként nevelt Béla herceg I. Manuél bizánci császártól kapta Ágnes hercegnő kezét 1169-ben, miután a császárnak saját fia született, így Béla trónörökösi státusza és eljegyzése a császár lányával megszűnt. Az 1172-ben magyar trónra kerülő, rendkívül tehetséges III. Bélának Ágnes – aki Magyarországon az Anna nevet kapta – méltó és befolyásos házastársa volt a fennmaradt történelmi források tanúsága szerint.
A Châtillon család címere heraldikailag pontos leírással: vörös mezőben három evetbőrös (mókusprém) cölöp, arany pajzsfővel.
Anna királyné történelmi szerepe és a székesfehérvári királysír
Anna királyné kulcsszerepet játszott a magyar udvar kulturális és politikai életében. Nyugati (francia/keresztes) származása és bizánci neveltetése révén elősegítette a francia kulturális hatások és a ciszterci szerzetesrend magyarországi letelepedését, valamint erősítette a Magyar Királyság nemzetközi kapcsolatait.
Ő az egyik azon kevés Árpád-házi királynénk közül, akinek földi maradványai biztosan azonosíthatók. 1184-ben bekövetkezett halála után a székesfehérvári Szűz Mária-bazilikában temették el. Síremlékét férjéével, III. Béláéval együtt 1848 decemberében találták meg a bazilika romjai között végzett ásatások során. Ez az egyetlen olyan magyar királyi pár, amelynek sírját a török kori pusztítások után épségben sikerült feltárni. Földi maradványaikat ma a budapesti Mátyás-templomban (Budavári Nagyboldogasszony-templom) őrzik.
III. Béla és Châtillon Anna gyermekei
Házasságukból hét gyermek született, akik közül ketten is magyar királyok lettek, lányaik pedig jelentős európai uralkodóházakba házasodtak be, biztosítva az Árpád-ház dinasztikus befolyását:
Imre (1174–1204): magyar király 1196 és 1204 között.
Margit (1175–1223): Angelosz Izsák bizánci császár felesége (Bizáncban Mária néven ismert).
András (II. András, 1176–1235): magyar király 1205 és 1235 között, az Aranybulla kiadója.
Salamon: fiatalon meghalt.
Ismeretlen nevű leány: valószínűleg csecsemőként meghalt.
István: fiatalon meghalt.
Konstancia (1181–1240): I. Ottokár cseh király felesége.
Az eredeti kép forrása: Internet
Szöveg forrása: Wikipedia
A webhely képi tartalmai a Creative Commons 4.0 licenc feltételei szerint szabadon felhasználhatók, amennyiben a forrás egyértelműen meg van jelölve, és a hivatkozás egy teljes értékű, kattintható link formájában a https://cimerek.hu oldalra vagy az adott tartalom pontos webcímére mutat.