A címerekről
Mi is a címer? Általában pajzson viselt, meghatározott szabályok szerint megszerkesztett színes jelvény, melyet egy család, intézmény vagy testület a saját maga identifikálására örökletes, állandó jelleggel használ.
Heraldika
Címerekkel foglalkozó történeti segédtudomány. Elnevezését a heroldokról kapta, akik a címerek első középkori szakértői voltak.
Címerleírás
A címerek képi ábrázolásainak szavakba öntése. A címerleírásnak egyszerűnek, rövidnek, egyértelműnek és szabályszerűnek kell lennie olyan módon, hogy az alapján a címert a címerfestő pontosan és gond nélkül meg tudja rajzolni.
Címerjog
A heraldikán belül a címerviselés jogával és körülményeivel a foglalkozó diszciplína, melyet a 13. században az első heraldikusok hoztak létre, akik maguk is jogászok voltak.
Heraldikai színek
A címertanban a színek (más néven különböztetés [színezés] vagy színmáz) a borítás típusai a fémek és a prémek mellett. A prémek a magyar heraldikában jóformán nem fordulnak elő.
Heraldikai jobb és bal
A pajzsot a címerviselő szemszögéből kell szemlélni, így ami szemből nézve a jobb oldalon van, az a viselő szemszögéből és heraldikailag bal oldali.
színek – Arany
A fémek közé tartozó heraldikai színezék. Már az élő heraldika korában is a legelőkelőbb színnek tekintették és kiváltságként gyakran adományozták címerjavítás alkalmával.
színek – Ezüst
A fémek közé tartozó heraldikai színezék. A korai címeres leveleken a címer miniatúrájához valódi ezüstöt használtak.
színek – Vörös
A színek közé tartozó heraldikai színezék. A címertanban szinte csak a cinóbervörös fordul elő. Az ennél halványabb vagy sötétebb árnyalatok külön nemheraldikus színekké váltak.
színek – Kék
A kék szín egyes nyugat-európai heraldikai rendszerekben használt neve (fr: azur, en: azure) a perzsa لاژورد lazhward származéka, mely a sötétkék kövek (lapis lazuli) lelőhelyének neve volt.