A szepesi zálog (starostwo spiskie) címere
Lokáció:
Jogállás:
Adományozó:
Fennállás:
Jogállás:
Szepesi zálog
(lengyelül: starostwo spiskie) a magyar és a lengyel történelem egyik legkülönlegesebb diplomáciai és jogi konstrukciója volt. Ennek során a Szepesség egy része – 16 város és több váruradalom – 1412 és 1772 között lengyel igazgatás alá került, miközben formálisan végig a Magyar Királyság része maradt.(lengyelül: starostwo spiskie) a magyar és a lengyel történelem egyik legkülönlegesebb diplomáciai és jogi konstrukciója volt. Ennek során a Szepesség egy része – 16 város és több váruradalom – 1412 és 1772 között lengyel igazgatás alá került, miközben formálisan végig a Magyar Királyság része maradt.
Tartalomjegyzék
A szepesi zálog létrejötte
A zálog 1412-ben jött létre, amikor Luxemburgi Zsigmond magyar király pénzügyi nehézségei miatt kölcsönt vett fel II. Ulászló lengyel királytól. A király 37 000 cseh garas fejében – a Velence elleni hadjárat finanszírozására – zálogba adta a Szepesség egy részét.
A zálogba adott területek közé tartozott:
- 16 szepesi város (például Poprád, Igló, Szepesváralja),
- valamint Lubló, Podolin és Gnézda vára és uradalma.
Ez a megoldás nem területátadás volt, hanem egyfajta biztosítékként szolgáló ideiglenes rendelkezés, amely azonban rendkívül hosszú időre állandósult.
Jogállás és igazgatás
A zálog különlegessége abban rejlett, hogy a terület kettős jogállásban működött:
- jogilag a Magyar Királysághoz tartozott,
- közigazgatásilag és gazdaságilag azonban Lengyelország irányította.
A városok lakói adóikat a lengyel királynak fizették, és felettük a lengyel uralkodó által kinevezett szepesi kapitány (sztarosta) gyakorolta a hatalmat.
A lengyel közigazgatás központja a lublói vár (ma: Ľubovniansky hrad) volt, amely a térség politikai és katonai központjaként működött.
A sztarosták szerepe
A zálogterület irányítását a sztarosták látták el, akik közül több jelentős történelmi személyiség is ismert:
- az első kapitány a híres lengyel lovag, Zawisza Czarny volt,
- később a tisztség hosszabb időn át a nagy befolyású Lubomirski-család kezében összpontosult.
A sztarosták nemcsak közigazgatási vezetők voltak, hanem katonai és bírói hatalommal is rendelkeztek.
A zálog fennmaradása és megszűnése
Bár a Magyar Királyság több alkalommal is kísérletet tett a terület visszaváltására, erre nem került sor. A zálog így rendkívüli módon több mint három és fél évszázadon át fennmaradt.
Végül 1772-ben, Lengyelország első felosztása során szűnt meg, amikor a Habsburg Birodalom katonailag megszállta és visszacsatolta a területet Magyarországhoz.
A terület mai helyzete
A történelmi Szepesség zálogba adott része ma több ország között oszlik meg:
- legnagyobb része Szlovákiához tartozik,
- egy kisebb északi sáv – az úgynevezett „lengyel Szepes” – Lengyelország része.
A Szepesség címere a lengyel igazgatás idején
A kettős kereszt motívuma
A 16. században Erazm Kamień „Liber insigniorum” című művében a Szepesség címerét kék mezőben ábrázolja, amelyben zöld hármashalmon álló ezüst kettős kereszt látható.
Ez a motívum egyértelműen a Magyar Királyság címeréből származik, és a terület történeti hovatartozását jelképezte. A címer értelmezések szerint:
- a kereszt a Szepesség városait,
- illetve a kapcsolódó területeket (például Lubovla környékét) szimbolizálta.
Alternatív címerhagyományok
Későbbi források egy eltérő címerképet is említenek. Eszerint:
- ezüst mezőben három sziklás hegy látható,
- tövükből folyók fakadnak,
- felettük nap és hold jelenik meg.
A hagyomány szerint ezt a címert Mária Terézia adományozta 1774-ben, bár ennek történeti hitelessége nem minden esetben bizonyítható egyértelműen.
Pecsét- és címerhasználat
A zálogterület pecséthasználata jól tükrözi a politikai viszonyokat:
- 1772-ig a szepesi városok pecsétjein gyakran a lengyel sas szerepelt,
- a 18. században Lubovla és Podoliniec vidékén Szent Mihály arkangyal alakja is megjelent, amint legyőzi a sárkányt,
- a sztarosták saját, egyéni címerpecséteket használtak.
Forrás
Az eredeti kép forrása: Nemzetijelkepek.hu
A webhely képi tartalmai a Creative Commons 4.0 licenc feltételei szerint szabadon felhasználhatók, amennyiben a forrás egyértelműen meg van jelölve, és a hivatkozás egy teljes értékű, kattintható link formájában a https://cimerek.hu oldalra vagy az adott tartalom pontos webcímére mutat.