Szeghalom címere
Lokáció:
Típus:
Jogállás:
Szeghalom
Szeghalom város Békés vármegye északi részén, a Sebes-Körös és a Berettyó közelében, a Kis-Sárrét területén fekszik. A település a térség történelmi és kulturális központja, amelynek múltja több mint ezer évre tekint vissza. Első írásos említése 1067-ből, a százdi apátság alapítóleveléből ismert.
Fekvése
Szeghalom Békés vármegye északi részén, a Sebes-Körös és a Berettyó folyók között, a Kis-Sárrét területén helyezkedik el. A település környezetét sík, egykor vízjárta területek jellemzik. A folyók és az ártéri vidék a település történetében és gazdasági életében egyaránt fontos szerepet játszottak.
A város történeti magja a Szeghalom nevét adó halom környezetében alakult ki. A település területén több régészeti lelőhely is ismert, amelyek az őskortól kezdve tanúskodnak a vidék folyamatos vagy ismétlődő benépesüléséről.
Szeghalom története
Szeghalom első írásos említése 1067-ből származik, amikor a százdi apátság alapítólevelében Scegholm alakban szerepel. Anonymus a 12. század végén keletkezett Gesta Hungarorum című művében szintén említi a települést Zeguholmu néven. A 13. században főesperességi székhely volt, a 15. század végétől pedig vámszedési joggal rendelkező mezővárosként szerepelt.
A török háborúk és az azt követő pusztítások következtében a település lakossága többször elmenekült. A szeghalmiak 1711-ben telepedtek meg véglegesen a régi faluhelyen. A település ezt követően gyors fejlődésnek indult, és rövid idő alatt Békés után a vármegye egyik legnépesebb helységévé vált. A református lakosság 1715-re helyreállította templomát, majd a 18. század végén megépült a ma is álló református templom.
A 19. században a folyószabályozások és a vízrendezések jelentősen átalakították a Sárrét vidékét, és kedvezőbb feltételeket teremtettek a mezőgazdaság fejlődéséhez. A település oktatási és kulturális szerepe is megerősödött. 1926-ban megnyílt a Péter András Gimnázium, amely a Sárrét egyik jelentős oktatási intézményévé vált.
Szeghalom 1984-ben kapott városi rangot.
Látnivalók
Szeghalom történelmi központjának meghatározó épülete a református templom, amelynek mai formája a 18–19. század fordulóján alakult ki. Főhajója 1780-ban épült, majd 1825–1827 között kereszthajóval bővítették. Görögkereszt alaprajza különlegessé teszi az épületet a magyarországi református templomok között.
A templom körül kialakult Kossuth tér a város történelmi központja. A tér mai nevét 1907-ben kapta, amikor felavatták Kossuth Lajos szobrát.
A város jelentősebb kulturális értékei közé tartozik a Péter András Gimnázium épülete, valamint a Nagy Miklós Városi Könyvtár és Sárréti Közérdekű Muzeális Gyűjtemény. A település határában és környezetében számos régészeti lelőhely és történeti emlék található.
Címere
Szeghalom jelenlegi címerét 1991-ben fogadták el. A pajzs kék mezejében két, egymással szemben úszó ezüst hal látható. A pajzs alsó részén két, fekete vonallal határolt ezüst pólya húzódik, alattuk a pajzsmező zöld színű. A pajzsot felül és oldalt ívelt díszítésű, párhuzamos fekete vonalak által határolt ezüst szegély övezi.
A két hal Szeghalom történelmi címerhagyományának legfontosabb eleme. A motívum a Barsa nemzetség címerállataként szerepelt, később a Nadányi család címerében is megjelent, majd a település jelképei között is fennmaradt. Az 1711-es újratelepüléskor készült községi pecséten már két, egymással szemben úszó hal szerepelt.
A két ezüst pólya a Szeghalom határában található Sebes-Köröst és Berettyót jelképezi, míg a pajzs alsó zöld része a mezőgazdaságra utal. A kék pajzsmező a régi címerhagyományból öröklődött tovább. A címer kompozíciója így egyszerre utal a település történelmére, vízrajzi környezetére és mezőgazdasági jellegére.
Címer forrása: https://www.nemzetijelkepek.hu/szeghalom-varos
A webhely képi tartalmai a Creative Commons 4.0 licenc feltételei szerint szabadon felhasználhatók, amennyiben a forrás egyértelműen meg van jelölve, és a hivatkozás egy teljes értékű, kattintható link formájában a https://cimerek.hu oldalra vagy az adott tartalom pontos webcímére mutat.