Szeben vármegye történelmi címere

Lokáció:

Magyar Királyság, Román Királyság (Regatul României Mari), Szeben vármegye

Típus:

Megye, Történelmi

Fennállás:

1876

Adományozó:

I. Ferenc József

Eredeti rajz:

Hugo Gerhard Ströhl

Szeben vármegye

Fekvése

Szeben vármegye Erdély déli részén, a Szeben és az Olt folyó völgyében terült el. Északon Alsó-Fehér és Nagy-Küküllő, keleten Fogaras, nyugaton Hunyad vármegye határolta, délen pedig az országhatár húzódott a Déli-Kárpátok vonulatánál. Területe mintegy 3600 km² volt. Székhelye Nagyszeben, második rendezett tanácsú városa Szászsebes volt.

Szeben vármegye története

Szeben vármegye nevét székhelyéről, Nagyszebenről kapta. A város a történeti Erdély déli részének egyik legfontosabb központja volt, és évszázadokon át az erdélyi szászok politikai, gazdasági és kulturális életében is meghatározó szerepet töltött be.

Szeben vármegye az 1876. évi XXXIII. törvénycikk alapján, a magyarországi közigazgatás átszervezése során jött létre. Területének legnagyobb részét a korábbi Szeben szék alkotta, amelyhez Szelistye és Talmács fiúszéke is tartozott. Az új vármegyébe került továbbá Szászsebes, Szerdahely és Újegyház székének jelentős része, valamint néhány, korábban más közigazgatási egységekhez tartozó település és terület.

A vármegye központja Nagyszeben lett. A város már korábban is a szászok földjének egyik legjelentősebb központja volt, így az új vármegye közigazgatási és gazdasági életében is kiemelt szerepet töltött be. A 19. század végén és a 20. század elején a vasút kiépítése, az ipar fejlődése és a kereskedelem erősödése tovább növelte a térség jelentőségét.

Szeben vármegye lakossága soknemzetiségű volt. Az 1910. évi népszámlálás szerint a vármegye mintegy 177 ezer lakosának többségét románok alkották, mellettük jelentős számú szász és kisebb magyar népesség élt a területen. A románok aránya 64,3%, a németeké 28,1%, a magyaroké 5,7% volt.

Az első világháború végén a magyar közigazgatás megszűnt a területen. A történeti vármegye területe a trianoni békeszerződés következtében Romániához került.

Szeben vármegye területének története szorosan összefonódik az erdélyi szászok történetével. A középkor folyamán kialakult szász székek sajátos közigazgatási és társadalmi rendszert alkottak. Az 1876-os vármegyerendezés ezt a több évszázados közigazgatási rendszert megszüntette, és területüket a modern magyar vármegyei rendszerbe tagolta.

Nagyszeben a vármegye fennállása idején is jelentős kulturális, oktatási és gazdasági központ maradt. A térség történeti örökségében a szász, román és magyar kultúra egyaránt jelen volt.

Címere

Szeben vármegye első címerét a vármegye 1876-os megalakulását követően alkották meg. A címer egyszerű, önálló kompozíció volt, amely nem valamelyik korábbi szász szék címerét vette át.

Kék pajzsban ezüst bástya áll, nyitott kapuval és két ablakkal. A bástya fokából jobbra és balra három-három arany búzakalász hajlik ki.

A bástya a terület erődített településeire, a búzakalászok pedig a mezőgazdaságra és a termékeny földre utaló heraldikai motívumként értelmezhetők. A címer jellegzetessége, hogy külső díszeiben sem jelenített meg közvetlenül szász jelképeket; ezért az 1876-ban létrehozott vármegye saját, új címerének tekinthető.

A vármegye később megváltoztatta címerét. 1892. december 27-én a közgyűlés új címert fogadott el, amely már az egykori Szeben, Szászsebes, Újegyház és Szerdahely székek címereit, valamint az erdélyi szász rendi nemzet jelképét egyesítette. Az új címert I. Ferenc József 1893. március 17-én erősítette meg.

A jelen cikkben bemutatott címer az 1876-ban alkotott első Szeben vármegyei címer, amely a vármegye történetének korai időszakát jelképezi.

Információk forrása: Magyar Katolikus Lexikon;
Szekeres Attila István: Címerváltoztatások Romániában Trianon után.
Kép forrása: Hugo Gerard Ströhl 1890-es Die Österreichisch-Ungarische Wappenrolle.

A webhely képi tartalmai a Creative Commons 4.0 licenc feltételei szerint szabadon felhasználhatók, amennyiben a forrás egyértelműen meg van jelölve, és a hivatkozás egy teljes értékű, kattintható link formájában a https://cimerek.hu oldalra vagy az adott tartalom pontos webcímére mutat.