Nagyvázsony címere
Lokáció:
Típus:
Jogállás:
Nagyvázsony
(németül: Großwaschon) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban. A Dunántúli-középhegység területén, a Bakony déli lábánál és a Balaton-felvidék északi peremén, a Vázsonyi-medence központjában fekszik. Földrajzi elhelyezkedése és stratégiai szerepe már a középkortól kezdve meghatározta jelentőségét. A 7629 hektáros település Veszprém vármegye második legnagyobb közigazgatási területű községe.
Fekvése
A település a Veszprém–Tapolca közötti útvonal mentén fekszik. Tájegységi szempontból a Bakony és a Balaton-felvidék érintkezési pontján terül el, tengerszint feletti magassága átlagosan 200–250 méter. A terület geológiai alapját a triász kori mészkő és dolomit képezi, melyre a negyedidőszaki üledékek mellett helyenként bazalttufa rakódott. Vízrajzi tengelyét a Vázsonyi-séd képezi.
Nagyvázsony története
Ókor és korai középkor
A terület már a római korban lakott volt, amint azt a környéken talált régészeti leletek (római útmaradványok, villagazdaságok nyomai) bizonyítják. A honfoglalást követően a vidék a Lőrente nemzetség birtokközpontjává vált.
A középkor és a Kinizsi-korszak
A település fénykora a 15. századra tehető.
Várépítés: A mai vár magját a Vezsenyi család építtette a 14-15. század fordulóján.
Kinizsi Pál: Miután a Vezsenyi család kihalt, Hunyadi Mátyás 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta a birtokot. Kinizsi jelentős építkezésekbe kezdett: kibővítette a várat, palotaszárnyat és külső védműveket emelt.
Vallási élet: 1483-ban Kinizsi és Magyar Balázs megalapította a pálos kolostort, amely a késő középkori magyarországi könyvkultúra egyik műhelyévé vált (itt készült többek között a Festetics-kódex).
Újkor és modern kor
A török hódoltság idején Nagyvázsony végvárként funkcionált, stratégiai fontosságát a Balaton-felvidéki védelmi vonal részeként őrizte meg. A 17. század közepétől a Zichy család lett a terület birtokosa, akik a 18. században barokk kastélyt építettek és jelentős német ajkú lakosságot telepítettek be, meghatározva a település későbbi etnikai és gazdasági arculatát.
Nagyvázsony címere
Nagyvázsony címere a magyar települési heraldika azon típusába tartozik, amely egy történelmi család (ez esetben a Kinizsi család) címerét veszi át, ezzel is hangsúlyozva a közösség történeti folytonosságát és identitását.
Már az 1800-as években is a ‘Kinizsi-címert’ használta a községi pecséteken. 1994-ben, a községi címerről szóló rendelet megalkotásakor a település ismételten Kinizsi Pál ismert címerét emelte a községi címer rangjára.
Kék színű doborpajzs, mely a pajzsalap közepénél kissé hegyes. Benne egy behajlított páncélos kéz egyenes kardot tart. A kard előtt félhold, a kard és a kéz között hatágú csillag látható. A félhold a pajzsfő jobb oldalán, a csillag a pajzsderék közepén van.
Főbb látnivalók
- Kinizsi vár
- Szent Mihály-kolostor
- Szent István-templom
- Zichy-kastély
Az eredeti kép forrása: Nemzetijelkepek.hu
Szöveg forrása: Google Gemini
A webhely képi tartalmai a Creative Commons 4.0 licenc feltételei szerint szabadon felhasználhatók, amennyiben a forrás egyértelműen meg van jelölve, és a hivatkozás egy teljes értékű, kattintható link formájában a https://cimerek.hu oldalra vagy az adott tartalom pontos webcímére mutat.