Nagysurány címere

Lokáció:

Magyar Királyság, Szlovákia, Nyitrai kerület, Nyitra vármegye

Típus:

Település, Aktuális, Történelmi

Jogállás:

Város

Nagysurány fekvése és demográfiai helyzete

Nagysurány (szlovákul Šurany) egy ipari-mezőgazdasági jellegű város Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban, Érsekújvár és Nyitra városok között.

A település és környéke a két világháború közötti időszakig egy sajátos szlovák nyelvi szigetet alkotott a Kisalföld északi peremén. Ez a nyelvi sziget napjainkra északkeleti irányban, Verebély felé haladva már teljesen egybeolvadt a szlovák tömbbel. Közigazgatásilag a városhoz tartozik Kisvárad (Nitriansky Hrádok) és Egyháznagyszeg (Kostolný Sek) is.

Nagysurány címere

Nagysurány mai hivatalos címere egy korábbi internetes képi forrás alapján lett újra rajzolva, megőrizve a település hagyományos heraldikai elemeit.

Régészeti jelentősége

A város kiemelkedő régészeti jelentőséggel bír: Kisvárad városrészben (a Váradi-töltésen) találták meg Közép-Európa egyik legrégibb és leghíresebb neolitikumi leletét, a nagysurányi vagy közismertebb nevén a Váradi Vénusz szobrocskát.

A település nevének etimológiája és a történészi vita

A város nevének eredetét illetően két egymásnak ellentmondó elmélet létezik a történettudományban:

  • A magyar elmélet: A név a török eredetű, régi magyar Súr személynévből származik. A honfoglalás után a terület valószínűleg Súr vezér szálláshelye volt. Ezt támogatja, hogy a környező korai helynevek többnyire magyar, besenyő és kun eredetűek, így a 11. században nem valószínűsíthető jelentős szláv lakosság. A megkülönböztető Nagy- előtagot a Nyitra jobb partján fekvő (mára megsemmisült) Kissurány miatt kapta. 1457-ben Molneas Suran (Malmos-Surány) néven is említik, utalva a folyón működő királyi malmaira (a molnos/molnas szó a szláv mlin szóból átvett régi magyar kifejezés a molnárra/malomra).
  • A szlovák elmélet: Szlovák nyelvészek a nevet a szlovák šúr szóból vezetik le, amely sáros rétet vagy mocsaras földet jelent. Ezt azzal indokolják, hogy a Nyitra és a Garam köze a múltban erősen mocsaras vidék volt – bár a földrajzi adatok szerint ez inkább a délebbre fekvő Érsekújvárra volt igaz, mintsem magára Surányra.

Információk forrása: Helytörténeti monográfiák és a Wikipedia vonatkozó szócikke.

A webhely képi tartalmai a Creative Commons 4.0 licenc feltételei szerint szabadon felhasználhatók, amennyiben a forrás egyértelműen meg van jelölve, és a hivatkozás egy teljes értékű, kattintható link formájában a https://cimerek.hu oldalra vagy az adott tartalom pontos webcímére mutat.