Nagymányok címere

Lokáció:

Magyarország, Tolna vármegye

Típus:

Település, Aktuális

Jogállás:

Város

Nagymányok – település Tolna megyében

Nagymányok egy történelmi település Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban, Magyarországon. Német nevén Großmanok. 2009. július 1-jén városi rangot kapott, korábban nagyközség volt.

Fekvése

Nagymányok a Mecsek hegység keleti lejtőjén, Tolna déli részén található. A település környéke dombos, erdős és szőlőültetvényekkel borított, kirándulásra és természetjárásra is alkalmas. Közeli város Bonyhád (kb. 8 km), a megyeszékhely Szekszárd kb. 27 km távolságra van.

Nagymányok története

  • Az első írásos emlék 1015-ből származik, amikor Damaslaus herceg „Manek” néven említette a települést egy adományozás kapcsán a pécsváradi kolostornak.

  • A név az évszázadok során többször alakult: Manky, Meneke, Manyk, Manyuk, Mányok, majd Nagymányokformában.

  • A török hódoltság után elnéptelenedett, majd katolikus vallású német telepesekkel népesítették be újra; a mai lakosság jelentős része ma is német nemzetiségű.

Gazdasági és társadalmi fejlődés

A település fejlődése részben a szénbányászathoz kötődött:

  • A vasút 1873-ban épült ki, ami elősegítette a bányászat és az ipari fejlődést.

  • A bányászati tevékenység a 19–20. században jelentős volt, és a város szerkezetét is befolyásolta (pl. Bányatelep, Újtelep).

Látnivalók

  • Barokk stílusú római katolikus Szent Mihály-templom – 1783-ban szentelték fel az új templomot, a korábbi épület török pusztítás után romként maradt meg.

  • Német Nemzetiségi Tájház – hagyományos sváb parasztház, amely helytörténeti és néprajzi gyűjteményt mutat be.

  • Kálváriadomb, műemlékek, kápolnák, pincesorok – több helyi érdekesség és kulturális pont is található a településen.

Népesség

Nagymányok lakossága kb. 2100–2300 fő körül alakul (2025. január 1.). A település nagy részét magyarok alkotják, de a német nemzetiség jelentős részarányt képvisel.

Érdekességek

  • A település német hagyományai ma is erősek, ezt többek között a helyi német nemzetiségi önkormányzat és a hagyományőrző csoportok is ápolják.

  • A Német Nemzetiségi Tájház több alkalommal kapott elismerést, például „Év Tájháza” címet is.

 

Nagymányok címere

A címer alakja kerektalpú, osztott, mesteralakos pajzsfővel. A pajzsfőben világos kárminvörös alapon ezüstfonat, a vágás alatt főmotívumként kobaltkék alapon hatágú aranykoszorú található, az ágak végén három-három elliptikus levéllel. A koszorú növényi motívumának alakjául a bibliai balzsamfa szolgál.

A Dunántúlon és a Mecsekben honos aranyesőfa ága és levélosztása a balzsamfával megegyező, így ez a motívum egyebek közt a falu helyrajzához is köthető.

A koszorú a falut jelenti, a hagyományok megőrzését, a körbehajlított ág, a koszorú fonatszerű ábrázolása jelképezi a tatárdúlás, valamint a török hódoltság után megújuló települést.

A kék a szabadság színe, az arany a régmúltat jelenti. A pajzsfőben szereplő piros és a vágás alatti kék együttesen Tolna megye hagyományos színe. A piros alapon megjelenő ezüstfonat az ipari jelenlétet szimbolizálja, a pajzsot körbevevő fekete szín azt a szénbányászatot és brikettipart, amely egészen a közelmúltig a község fejlődésében meghatározó jelentőséggel bírt. A pajzsfőben a fonat jelenti a községben meglévő zárdát, ugyanakkor utal a községben élő magyarok és németek összefonódására, egymásra utaltságára is.

Az eredeti kép forrása: Nemzetijelkepek.hu
Forrás: ChatGPT

A webhely képi tartalmai a Creative Commons 4.0 licenc feltételei szerint szabadon felhasználhatók, amennyiben a forrás egyértelműen meg van jelölve, és a hivatkozás egy teljes értékű, kattintható link formájában a https://cimerek.hu oldalra vagy az adott tartalom pontos webcímére mutat.