III. Endre magyar király címere
III. Endre címerének újra rajzolása, a pecsétje alapján. III. (Velencei) András Magyarország királya 1290 és 1301 között.
Eperjes címere
Eperies város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése. Az Eperjesi kerület és az Eperjesi járás székhelye.
Erdély történelmi címere – nagy
Az általános magyarázat szerint a három kiváltságos erdélyi nemzet: a magyar, a székely és a szász jelképeit egyesíti. Valószínűleg Báthory Zsigmond uralkodása alatt, 1590-ben alakult ki.
Erdély történelmi címere fejedelmi koronával
Az általános magyarázat szerint a három kiváltságos erdélyi nemzet: a magyar, a székely és a szász jelképeit egyesíti. Valószínűleg Báthory Zsigmond uralkodása alatt, 1590-ben alakult ki.
Erdély történelmi címere
Az általános magyarázat szerint a három kiváltságos erdélyi nemzet: a magyar, a székely és a szász jelképeit egyesíti. Valószínűleg Báthory Zsigmond uralkodása alatt, 1590-ben alakult ki.
Galgóc címere
Galgóc város Szlovákiában. A Nagyszombati kerület Galgóci járásának székhelye. Beregszeg (a Vág jobb partján) és Vágszentpéter tartozik hozzá.
Garamhalászi címere
Garamhalászi (Ribár, szlovákul: Rybáry) címere. Szliács városrésze, 1960-ig önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.
Győr vármegye történelmi címere
Győr vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. A terület ma Magyarország és Szlovákia között van felosztva. Központja Győr volt.
Hajnik címere
Az újra rajzolás az eredeti pecsét alapján történt. (szlovákul: Hájniky) Szliács városrésze, 1960-ig önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.
Horvát-Szlavón Királyság címere
A Horvát–Szlavón Királyság Magyarország társországa, a Magyar Királyság autonóm része, Szent István Korona Országainak egyike volt 1868–1918 között.