Erdély történelmi címere
Erdély történelmi címerében a címermezőt vörös pólya osztja két részre. Fent kék alapon arannyal fegyverzett, vörös nyelvű, vágott fekete sólyom (turul) található, jobbról arany naparctól (ma már csak egyszerű nap), balról ezüst fogyó holdtól kísérve. Alul arany alapon hét vörös bástya fekete kapukkal és 2-2 ablakkal ellátva található két sorban (4+3) elhelyezve.
Erdély címerének eredete
Hivatalosan Mária Terézia adományozta a nagyfejedelemség rangjára emelt Erdélynek 1765-ben. Az 1765-ös Mária Terézia-féle címeren a pajzsot fejedelmi korona fedi. Két oldalán allegorikus nőalakok kísérik, jobbról az igazságosság, balról a bőség, a jutalom szimbólumai. Ezek – miután Erdély 1848-ban egyesült az anyaországgal – már nincsenek használatban.
az 1659-ben tartott szászsebesi országgyűlésen, ahol a rendek jelképeiről határoztak, kimondták, a székelyeket a nap és a hold jelképezze, a holdat pedig növekvőként ábrázolják. Emellett az erdélyi vármegyéket a növekvő sas, a szász rendi nemzetet a hét bástya jelképezi – szól az országgyűlési határozat.
E címerelemeket Erdély önálló államisága idején az egyes fejedelmek saját családi címereikkel ötvözve használták. A címerábrák helye sokáig nem állandósult, hanem a pajzson belül vándorolt.
Az eredeti kép forrása: Hugo Gerhard Ströhl – Wappen der Österreichisch-Ungarischen Monarchie, aus dem Heraldischen Atlas des Künstlers, 1899 (Coats of arms from the Austro-Hungarian Empire, from Heraldischer Atlas by the artist, 1899)
Szöveg forrása: Wikipedia
A webhely képi tartalmai a Creative Commons 4.0 licenc feltételei szerint szabadon felhasználhatók, amennyiben a forrás egyértelműen meg van jelölve, és a hivatkozás egy teljes értékű, kattintható link formájában a https://cimerek.hu oldalra vagy az adott tartalom pontos webcímére mutat.
