Kisvárda címere
Lokáció:
Típus:
Jogállás:
Kisvárda
Város Magyarország északkeleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járás központja. A település a Nyírség és a Rétköz határán fekszik, Nyíregyházától mintegy 47 km-re északkeletre, az ukrán határtól körülbelül 22 km-re. A város fontos közlekedési csomópont a 4-es főút és a Záhony felé vezető vasútvonal mentén.
Kisvárda története
Kisvárda neve a „vár” szóból származik, és egy kisebb erődített helyet jelöl. A települést a honfoglaló magyarok a környéken álló földvárról nevezték el. A középkori oklevelekben Warda vagy Warada formában szerepel. A „kis” előtag a várostól mintegy 200 km-re fekvő Nagyváradtól különbözteti meg.
A honfoglalás után a település határvédelmi szerepet töltött be. A hagyomány szerint 1085-ben itt győzte le a kunok támadását Szent László király. A 12. századtól a Gutkeled nemzetség birtoka lett, később pedig a Várday család emelkedett ki a település történetében.
A 15. században épült fel a kisvárdai vár, amely a város védelmét szolgálta. 1421-ben a Várday család mezővárosi kiváltságot adományozott a településnek, amely ezután jelentős vásárvárossá fejlődött. A későbbi évszázadokban több ostromot és háborús eseményt is átélt, majd a 18. századra elveszítette katonai jelentőségét.
A 20. század második felében ipari és gazdasági fejlődés indult meg, amelynek eredményeként Kisvárda 1970-ben ismét városi rangot kapott.
Látnivalók
A város legismertebb műemléke a kisvárdai vár, amelynek romjai ma kulturális rendezvények és színházi előadások helyszínéül szolgálnak. A településen több templom, múzeum és köztéri szobor is található.
Kisvárda címere
A címer doborpajzs alakú, alulról ívelt ék alakban hasítva három részre osztott, az osztás középpontjában boglárpajzzsal.
A nagypajzs jobb oldala vörös és ezüsttel hétszer vágott. A nagypajzs bal oldalán zöld mezőben felül aranyszínű nap, alatta ezüstszínű, felfelé mutató kétélű kard látható. A nagypajzs talpán kék mezőben aranyszínű kétágú mérleg található. A boglárpajzs ezüst mezejében a kisvárdai vár stilizált aranyképe jelenik meg. A pajzs körül zöld színű, jobbra tekintő, farkával a nyakára csavarodó, lábaival a pajzs bal oldalára kapaszkodó szárnyas sárkány helyezkedik el.
Kisvárda címere összetett címer, amely a település történeti és gazdasági jelentőségét jelképezi. A boglárpajzson látható vár a település nevét adó erősségre és annak egykori határvédelmi szerepére utal.
A vörös és ezüst hétszer vágott mező a magyar állami címer motívumát idézi, utalva arra, hogy a település a korai magyar államszervezethez és az Árpád-ház korához kötődött.
A bal oldali mezőben látható nap a település fejlődését és megújulását jelképezi, különösen a középkori mezővárosi kiváltság megszerzését és a későbbi városi rang visszanyerését.
A kard a vármegyei közigazgatási szerepre emlékeztet: a 15–18. század között Kisvárdán tartották a vármegye gyűléseit, és itt székeltek az alispánok.
A mérleg a település kereskedelmi jelentőségét fejezi ki. Kisvárda a középkortól fontos vásártartó és piaci központ volt, amely gazdasági szerepét a későbbi századokban is megőrizte.
A pajzsot övező sárkány motívuma a Várday család címeréből származik. A nyakára farkával tekeredő sárkány a Sárkány-rend jelképe volt, amelyet 1408-ban alapított Zsigmond király, és amelynek a család több tagja is tagja volt.
Az eredeti kép forrása: Nemzetijelkepek.hu
Szöveg forrása: ChatGPT
A webhely képi tartalmai a Creative Commons 4.0 licenc feltételei szerint szabadon felhasználhatók, amennyiben a forrás egyértelműen meg van jelölve, és a hivatkozás egy teljes értékű, kattintható link formájában a https://cimerek.hu oldalra vagy az adott tartalom pontos webcímére mutat.