Kaposszerdahely címere
Lokáció:
Típus:
Jogállás:
Kaposszerdahely fekvése és földrajzi elhelyezkedése
Kaposszerdahely község Somogy vármegyében, a megyeszékhely Kaposvártól közvetlenül délre, a Zselic tájegység határán található, a Kaposvári járásban. A falu házainak többsége a Berki-patak völgyében fekszik, míg a Kisszennai és a Szent István lakótelep a völgyre néző dombokon épült.
Kaposszerdahely címere és heraldikai leírása
A település jelképe egy háromszögű vörös pajzs, amelyet egy ezüst cölöp és egy ezüst pólya kereszt alakban négy mezőre oszt. A pajzs közepén elhelyezkedő kék boglárpajzsban egy arany heraldikai liliom lebeg.
Kaposszerdahely története a középkortól napjainkig
Szerdahely középkori alapítása és a török hódoltság kora
A település története 1230-ig nyúlik vissza, amikor a Monoszló nemzetség vásártartási jogot kapott a szerdai napokra Ropoly vára alatt – innen ered a Szerdahely név. 1335-ben a Dersfi család Szent László tiszteletére pálos monostort építtetett itt, a falu virágzását azonban a török hódítás törte meg. 1555-ben, Kaposvár eleste után a szerzetesek elköltöztek, a lakosság elmenekült. A török adójegyzékek szerint a falu szinte teljesen elnéptelenedett, később rácok telepedtek be, akik 1706-ban, a kuruc harcok idején fosztogatva hagyták el a vidéket.
Az újkori újjáépítés és a XX. századi modernizáció
A birtokviszonyok 1726-os rendezése után a Lengyel és a Prilej családok vettek itt nagy szőlőbirtokokat. A falu lassan magához tért: 1802-ben kápolna épült, majd az 1900-as évek elején iskola létesült, és a település hivatalosan is megkapta a Kaposszerdahely nevet. 1918 és 1929 között a ropolyi gazdasági vasút kötötte össze a falut Kaposvárral, sok helyinek biztosítva megélhetést az erdei munkák révén. A ma is álló templomot 1935-ben szentelték fel.
A szocializmus időszaka és az infrastruktúra kiépülése
A II. világháborút követően, 1949-ben vezették be az áramot, majd 1950-ben a faluhoz csatolták Tókajpusztát és Kisszennát is. Bár 1951-ben önálló tanácsú községgé vált, 1969-ben az adminisztrációs központ ismét a szomszédos Szennába került. A modern infrastruktúra a század végén épült ki: az ivóvizet 1984-ben, a telefont 1990-ben, a gázhálózatot pedig 1993-ban vezették be a községbe.
Az eredeti kép forrása: https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek (az oldal megszűnt)
Szöveg forrása: Wikipedia
A webhely képi tartalmai a Creative Commons 4.0 licenc feltételei szerint szabadon felhasználhatók, amennyiben a forrás egyértelműen meg van jelölve, és a hivatkozás egy teljes értékű, kattintható link formájában a https://cimerek.hu oldalra vagy az adott tartalom pontos webcímére mutat.