III. István moldvai fejedelem

Név:

III. István

Ragadványnév:

Ștefan cel Mare (Nagy István)

Ország:

Moldva (Principatul Moldovei)

Titulus:

Fejedelem

Uralkodóház:

Bogdán-Mușat-dinasztia

Regnálás:

1457-1504

III. (Nagy) István

(románul: Ștefan cel Mare) (Borzești, 1433 – Szucsáva, 1504. július 2.) Moldva fejedelme volt 1457–1504 között.

Uralkodása alatt Moldva erős állammá fejlődött és megőrizte függetlenségét. 36 csatából 34-ben győzött; leghíresebbek a moldvabányai és a vászlói ütközet (1475). IV. Szixtusz pápa a keresztény hit igaz bajnokának nevezte, Hunyadi Mátyás pedig a vallás buzgó védőjeként említette.

III. István uralkodásának kezdete és a magyar kapcsolatok

István hatalmának megszilárdítására elfoglalta a putnai oláh kerületet Havasalföldtől, és visszaszerezte Kiliát. Miután Péter Lengyelországban nem élt biztonságban, Hunyadi Mátyásnál talált segítséget, mire István 1461-ben betört Erdélybe. Ellenséges magatartása miatt Mátyás 1467-ben Moldvába vonult, de a moldvabányai csatában István legyőzte, és maga Mátyás is megsebesült. Ennek ellenére István 1468-ban elismerte Magyarország fennhatóságát, míg ugyanebben az évben a Dnyeszter mellett legyőzte az Arany Hordát.

A vászlói győzelem és a magyar hűbér

II. Mehmet szultán bosszúhadjárata ellen István 1475. január 10-én magyar és székely segítséggel győzelmet aratott a 120 000 fős török seregen Vászlónál. A veszély elhárítására István hűbérül elfogadta Csicsó és Küküllő várait, és Magyarországot ismerte el fő védnökének (1475. augusztus 15.).

A török elleni küzdelmek és a razboieni vereség

1476-ban II. Mehmet személyesen vezetett 150 000 fős hadat Moldva ellen. A tatárok és a törökök pusztítása után István 10 000 lovassal felvette a küzdelmet a Valea Alba patasnál (Razboieni), ám serege megsemmisítő vereséget szenvedett. A törökök élelemhiány és betegségek miatt végül visszavonultak Szucsáva alól, Báthory István erdélyi segélyhadai pedig kiűzték a maradékot. 1484-ben II. Bajazid elfoglalta Kiliát és Akkermant, Moldvát pedig feldúlta.

A kolomeai hűségeskü és a lengyel ellentétek

A fenyegetett helyzetben Kázmér lengyel király segítségéért cserébe István 1485. szeptember 10-én Kolomeában hűségesküt tett a lengyel uralkodónak. A megalázó körülmények miatt István szakított Lengyelországgal, és inkább Magyarországhoz közeledett. Mátyás halála után Miksa császárt támogatta, ami miatt újabb konfliktusok alakultak ki a lengyelekkel. János Albert lengyel király 1497-ben 80 000 fős sereggel támadta meg Moldvát, de a szucsávai ostrom kudarca után a hazatérő lengyeleken István rajtaütött a kozmini erdőben, és véres vereséget mért rájuk.

Szövetségek és az utolsó évek

1499-ben Krakkóban megköttetett a lengyel–magyar–moldvai hármasszövetség a török ellen, amelyben István egyenrangú félként vett részt. Uralkodása végén Pokuttya birtoklásáért harcolt a lengyelekkel. Súlyos köszvényes betegséggel tért haza utolsó hadjáratából, majd 1504. július 2-án elhunyt.

Emlékezete és öröksége

Putnai kolostorában temették el. Számos templomot és kolostort alapított (például Voroneț, Humor), amelyek közül több a világörökség része. Halála után a román ortodox egyház szentté avatta Igazhitű Nagy és Szent István néven.

Az eredeti kép forrása: Internet
Szöveg forrása: Wikipedia

A webhely képi tartalmai a Creative Commons 4.0 licenc feltételei szerint szabadon felhasználhatók, amennyiben a forrás egyértelműen meg van jelölve, és a hivatkozás egy teljes értékű, kattintható link formájában a https://cimerek.hu oldalra vagy az adott tartalom pontos webcímére mutat.