Garamhalászi címere

Lokáció:

Magyar Királyság, Szlovákia, Besztercebányai kerület, Zólyom vármegye

Típus:

Település, Történelmi

Jogállás:

Község

Garamhalászi fekvése és földrajzi elhelyezkedése

Garamhalászi (más néven Ribár, szlovákul Rybáry) korábban önálló község, ma a szlovákiai Besztercebányai kerület Zólyomi járásában található Szliács (Sliač) város keleti városrésze.

A település a Garam folyó bal partján fekszik, és mára teljesen egybeépült a szomszédos Hajnik településsel. Garamhalászi egyike Szliács három kataszteri területének, kiterjedése 8,2477 km², és az ő területe magában foglalja a híres Szliácsfürdőt is.

Garamhalászi címere és heraldikai eredete

A városrész sajátos történelmi jelképe, a címer egy régi, autentikus helyi pecsétnyomó mintázata alapján lett újra rajzolva, megőrizve a település évszázados múltját.

Garamhalászi története a középkortól a városegyesítésig

A királyi halászok falujától a török hódoltságig

A települést 1249-ben említik először az oklevelek Halasz néven, mint a zólyomi váruradalomhoz tartozó birtokot. Eredetileg királyi szolgálatban álló halászok lakták, akik a Garam folyó közelségét használták ki. A későbbi forrásokban Halaz (1293) és Halazy (1424) néven is szerepelt.

A falu a későbbi századokban sem kerülte el a háborúkat: 1582 és 1668 között a hódító oszmán csapatoknak volt kénytelen adót fizetni. A gazdaság a 18. században vett új irányt, amikor a lakosok sikeres komlótermesztésbe kezdtek.

Demográfiai adatok és a XIX. century gazdasága

A 18. század végén Vályi András leírása szerint a falu a gróf Esterházy család birtoka volt. 1828-ban már 44 házat és 399 lakost számláltak a településen, akik elsősorban mezőgazdaságból és marhatenyésztésből éltek. Fényes Elek 1851-es földrajzi szótára kiemeli a falu kies, gyönyörű vidékét, jó termőföldjeit, valamint a közeli szliácsi fürdő jótékony hatását.

A falu ipari történetének fontos mérföldköve, hogy 1884 és 1887 között egy neves majolikagyár is működött a területén.

A XX. század változásai: Trianon és a városegyesítés

1910-ben a településnek 671 lakosa volt, többségében szlovákok, de jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni diktátumig Garamhalászi Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

A település önálló közigazgatási története 1960-ban ért véget, amikor egyesítették Hajnik községgel, és az összevont település felvette a Sliač (Szliács) nevet, amely később városi rangot kapott.

Forrás: Wikipedia

A webhely képi tartalmai a Creative Commons 4.0 licenc feltételei szerint szabadon felhasználhatók, amennyiben a forrás egyértelműen meg van jelölve, és a hivatkozás egy teljes értékű, kattintható link formájában a https://cimerek.hu oldalra vagy az adott tartalom pontos webcímére mutat.