Besztercebánya címere

Jogállás:

Város

Lokáció:

Magyar Királyság, Szlovákia, Besztercebányai kerület, Zólyom vármegye

Típus:

Település, Aktuális, Történelmi

Adományozó:

I. Károly

Évszám:

1326–napjainkig

Besztercebánya

(szlovákul: Banská Bystrica, németül: Neusohl, latinul: Neosolium) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye. A Besztercebányai egyházmegye püspöki székvárosa.

Fekvése

Az egykori bányászváros ma Közép-Szlovákia központja, a Garam első nagy kanyarulatában fekszik.

Nevének eredete

A Beszterce-patakról kapta nevét, amelynek garami torkolatánál épült. A patak neve a szláv „bystrica” (= gyors folyású patak) víznévből eredeztethető, míg a név utótagja az ércbányászatra utal.

Besztercebánya története

Már a kvád törzsek is bányásztak itt ércet; a honfoglalás után a kis bányatelep a zólyomi vár tartozéka volt. A várost németek alapították a 12. században. 1255-ben említik először „Byzterchebana” néven, amikor IV. Béla városi rangra emelte, és a tatárjárásban elpusztult települést türingiai szászokkal telepítette be.

A Királyság egyik jelentős bányavárosa lett. Első erődítményei a gótikus plébániatemplom körül épültek a 14. században,a városfalakat a 15. században emelték, majd a 16. században megerősítették. 1479-ben épült a Várnegyedben az ún.Mátyás-ház, amelynek ablakpárkányán a Hunyadi-címer mellett a város akkori címere is kőbefaragva szerepel.

A 15. század végén (1494-ben) a Thurzó család és a német Fugger bankárdinasztia itt hozta létre az Ungarischer Handelnevű vállalatot, amellyel Besztercebánya a kor egyik legfontosabb világméretű réztermelő központjává vált.

1620-ban Bethlen Gábor országgyűlést tartott itt, amely királlyá választotta. 1678-ban és 1680-ban Thököly Imre serege,1703 őszén Rákóczi kurucai foglalták el; a szabadságharc alatt fontos hadiipari központ volt, amit csak 1708-ban foglaltak vissza a császáriak. Erődítményeit ezután fokozatosan lebontották (csak a Mészáros-bástya és a várostorony maradt meg). 1761-ben nagy tűzvész pusztított a városban, püspökségét pedig Mária Terézia alapította.

Címere

Címere ezüsttel és vörössel hétszer vágott pajzs. A város egy régi, 15. század közepéről fennmaradt pecsétnyomója alapján az uralkodói címer egyik változatának tekinthető. A pecsétnyomón hétszer vágott pajzs látható, mely látszólag megegyezik az Árpád-házi uralkodók államcímerével. Besztercebánya pecsétjén azonban a kiugró, fényesebb ezüst sáv az 1., 3., 5. és 7., míg a királyi pecséteken ugyanez a 2., 4., 6. és 8. sáv; az Árpádok címerének színezése tehát fordított sorrendű. Jozef Novák ezt tartotta a város legrégibb címerének, ezért határozta meg a város standard címereként.

Forrás

  • Az eredeti kép forrása: Internet
  • Szöveg forrása: Wikipedia valamint helytörténeti és heraldikai szakirodalom (Jozef Novák munkái)

A webhely képi tartalmai a Creative Commons 4.0 licenc feltételei szerint szabadon felhasználhatók, amennyiben a forrás egyértelműen meg van jelölve, és a hivatkozás egy teljes értékű, kattintható link formájában a https://cimerek.hu oldalra vagy az adott tartalom pontos webcímére mutat.