Aba Amadé címere
Címer adatai
Név:
Ragadványnév:
Titulus:
Nádor
Uralkodóház:
Regnálás:
Nemzetség:
Aba
Jogállás:
Lokáció:
Magyar Királyság
Címer típusa:
Család, Történelmi
Adományozó:
I. Károly
Adományozott:
Aba Amádé
Évszám:
1240-1311
Évszám -tól:
Évszám -ig:
Készítette:
Eredeti rajz:
Aba Amadé
Aba nembeli Amadé (1240 körül – 1311. szeptember 5., Kassa) az Árpád-kor végének egyik legnagyobb hatalmú magyar főura, országbíró és többszörös nádor. Az Aba nemzetség Amadé-ágához tartozott, Dávid ispán fia, Aba Péter és Finta nádor öccse.
Felemelkedése az Árpád-kor végén
Amadé először az 1278. évi morvamezei csatában tűnt ki IV. László oldalán. A 13. század utolsó harmadában katonai és politikai szolgálatai révén jelentős birtokállományra tett szert, amelyet öröklés, királyi adomány és erőszakos terjeszkedés egyaránt gyarapított. 1288-ban megkapta Ung vármegyét, és az Aba nemzetség több ágának kihalásával további birtokokhoz jutott.
1283–1285 között országbíró volt, 1288 és 1310 között pedig hét alkalommal viselte a nádori tisztséget. Az utolsó Árpád-házi királyt, III. András haláláig hűségesen támogatta: részt vett hadjárataiban, diplomáciai küldetéseket vállalt, és tagja volt a Csák Máté elleni királyi szövetségnek.
Tartományuraságának kiépítése
III. András halála (1301) után Amadé az északkeleti országrész egyik meghatározó tartományurává vált. Hatalma Abaúj, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg és Szepes vármegyékre terjedt ki, de befolyása érződött Borsod, Gömör és Szabolcs egy részén is. Székhelyét Göncön rendezte be, ahol királyi mintára szervezett udvartartást és saját bíráskodási rendszert működtetett; tartományi bíróságának központja Vizsoly volt.
Kezdetben egyik trónkövetelőt sem támogatta, majd legkésőbb 1304-ben I. Károly (Károly Róbert) hívéül állt. Részt vett a rákosi országgyűlésen (1307), a királyválasztáson (1308) és a koronázáson (1309), valamint tárgyalt az erdélyi vajdával a Szent Korona visszaszerzéséről. A fiatal király hatalmának megszilárdulásáig többször is menedéket biztosított számára.
Hatalmaskodás és konfliktus Kassával
Amadé birtokpolitikáját törvényes és önkényes eszközök egyaránt jellemezték. Számos birtokot erőszakkal szerzett meg, vámokat vetett ki, és a királyi felségjogok egy részét is gyakorolta — például földadományozás, jogállapot-változtatás vagy várépítés terén.
Különösen éles konfliktusba került Kassa városával. A város fölötti befolyás megszerzésére törekedett, és a közeli Hradová-dombon (Várhegyen) emelt erőssége révén ellenőrizni kívánta a kereskedést. A feszültség 1311 szeptemberében fegyveres összecsapásba torkollott, amelynek során Kassán maga Amadé is életét vesztette.
Tartományuraságának bukása
Halála után fiai megkísérelték megtartani a hatalmi örökséget, ám I. Károly a királyi hatalom megerősítésére törekedve fellépett ellenük. Az 1312-es rozgonyi csatában — ahol szövetségesük, Csák Máté serege vereséget szenvedett — az Aba-fiak döntő csapást kaptak. Birtokaikat elkobozták, hatalmuk végleg megszűnt.
Aba Amadé személye és öröksége
Kortársai határozott, olykor kíméletlen tartományúrként ismerték, ugyanakkor mélyen vallásos ember volt: az egyházi intézményeket nem fosztogatta, és egyházi káptalanok közreműködését gyakran igénybe vette bírói tevékenysége során.
Aba Amadé a 14. század eleji „kiskirályok” egyik jelentős alakja volt. Hatalma ugyan elmaradt a legnagyobb oligarchákétól, de uralma jól példázza az Árpád-ház kihalása utáni belpolitikai széttagoltságot és a királyi hatalom újjászervezésének nehézségeit.