Tetétlen címere

Tetétlen

község Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.

Zöld alapszínű címerpajzsban heraldikailag jobb oldalon három aranyszínű búzakalász, heraldikailag bal oldalon aratósarló.

Tetétlen címerképe a község történelmének és jellegének megfelelően paraszti mivoltára és földje termékenységére utal. A középkorban ez az eszköz volt általánosan használatos a gabonafélék betakarításánál. A tetétleni címer archaikusan fogazott aratósarlót ábrázol, míg a többi címerábrázolás ma is használatos sarlót mutat. A kétféle szerszám kétféle vágásmódot feltételez. 

Tetétlen története

Nevének eredete a tetőtlen (tető nélküli) szóból származik, amely esetleg a krónikákban feljegyzet tűzvészekre utal (három alkalommal is felperzselték).

A falut korai okiratokban nem említik, a 14. század végén valószínűleg a Debreceni család birtokához tartozott. A család kihalása után a király 1411-ben Lazarevics István szerb despotának adományozta a birtokot. A falu ekkor még a birtok része volt. 1441-ben a Földesi Nagy, Szentmiklósi és Dancsházi kisgazda családok birtokrészeket adományoztak, amelyeket később a Bajoniak kaptak. Bajoni Benedek özvegyének 56 földbirtoka volt a birtokában. 1554-ben ez a falu is török kézre került és súlyosan megrongálódott; 1556-ban a Szabolcs vármegyei Nádudvarhoz tartozó tizedkerületben mindössze négy báránytizedet fizető háztartást tartottak nyilván. A szolnoki szandzsáki debreceni nahije 1572-es adólajstromában viszont 35 háztartással (családfővel) és egy templommal találjuk.

A 17. század elején a falu a bajomi vár része volt. 1608-ban Báthory Gábor erdélyi fejedelem a birtokot a Szabolcs vármegyéhez tartozó Tetétlen községgel Nagy Heyduck András miskolci kapitánynak, a tragikus véget érő második Heyduck-felkelés híres vezérének adományozta. Az egész falu a birtokhoz tartozott.

A 16. század második felétől Tetétlen a hódoltsági területen terült el, amelynek szintén adót kellett fizetnie a töröknek, és 1618-ban még a török fennhatóság alatt álló települések között szerepel. 1648-ban még lakottnak számít, de továbbra is Szabolcs vármegye déli határ menti községe.

A falu elnéptelenedését valószínűleg Váradot 1660-ban a törökök elfoglalták, a dokumentumok tanúsága szerint sokáig elhagyatott maradt. 1715-ben Károlyi István birtoka volt. 1726-ban a Bajomi család kérvényezte az elhagyatott Tetétlen tulajdonjogát a szepesi kamarától, de elutasították. 1734-ben a birtok Komáromy Györgyé volt, akit Bónis Ferenc követett. Ő volt a felelős a község 1775-ös újranépesítésért, amely ma is látható a szerkezeten, az úthálózaton és a település elrendezésén.

Közvetlenül az új telepesek érkezése után a falu közössége pecsétet készíttetett a következő felirattal: TETETLENI PETSET 1776 (TETETLEN 1776.). A 19. század elején ismét a Komáromiak birtokolták a birtokot, mígnem 1841-ben a Zichy család megvásárolta. Itt élt a híres Zichy Géza, az „egykezes” zongoraművész, költő és zeneszerző is.

A 19. század közepén a falu talaját termékenynek mondták, a címerében látható búzakalász és sarló is a mezőgazdaság jelentőségére és a talaj termékenységére utal. Szarvasmarháiról és juhairól volt híres. A falubeliek szinte mindegyike református volt akkoriban.

Helyi nevezetességek

• Zichy-kastély
• Kuruc-halom
• Becs-kúria
• Sárréti chilifarm

Az eredeti kép forrása: Nemzetijelkepek.hu
Szöveg forrása: Wikipedia