Tarnobrzeg címere

Tarnobrzeg

Járási jogú város Lengyelországban a Kárpátaljai vajdaságban. A város volt a Tarnobrzegi járás székhelye 1867-1975 között és a Tarnobrzegi vajdaság székhelye 1975-1998 között. Tarnobrzerget tartják a „lengyel kén fővárosának”.

A város a Visztula partján fekszik. A legutóbbi időkig a legjelentősebb kénbányák voltak a közelben és itt volt kénsavgyártás központja. (Jelenleg a kénbányák nagy része felszámolás alatt van.) A várost 1593-ban alapította a Tarnowsky-család „Nowy Tarnów” (Új Tarnów) néven, és rövidesen kereskedelmi és ipari központtá vált. A svédekkel folytatott háborúk során komoly károkat szenvedett és csak a II. világháború után virágzott fel újra, amikor a kénipar központja lett. Említésre érdemes a „Ponar” szerszámgép gyár és a megszűnt textilgyár.

Az 1990-es évektől az egykori külszíni kénbánya helyén mesterséges tó létesült (kb. 460 ha), melyet üdülőhellyé kívánnak fejleszteni. Tarnobrzegen keresztül vezet a Faépítészet útvonalai közül az egyik.

A régi időkben Kis-Lengyelországhoz tartozott, a Sandomierzi vajdaságon belül.

Tarnobrzeg a Sandomierzi völgykatlanban fekszik. A vidék földje homokos, sokfelé termelnek gabonát, rozsot és kukoricát. Sok földet erdősítettek. A leggyakoribb fafajták: fenyő, tölgy, bükk, éger és nyír.

A város 15 kerületre oszlik. Ezek:

• Dzików
• Miechocin
• Mokrzyszów
• Nagnajów
• Ocice
• Piastów
• Przywiśle
• Serbinów
• Siarkowiec
• Sielec
• Sobów
• Stare Miasto
• Wielopole
• Wielowieś
• Zakrzów

• Domonkos kolostor és templom a 17. század végéről
• Domonkos apácák kápolnája és kolostora a 19. század közepéről
• a Tarnowski-család palotája Dzikówban
• zsidó temető – alapítva 1930-ban
• zsinagóga a régi zsinagóga helyén
• Mária Magdolna-templom Miechocinben a 14. századból
• Szent Gertrud és Szent Mihály-templom Wielowiesben a 19. századból
• vadászkastély Mokrzyszówban
• zsidó síremlék (ohel) a zsidó temető mellett a Sienkiewicz utcában
• udvarház Nagnajówban

Az eredeti kép forrása: Internet
Szöveg forrása: Wikipedia