Tar címere

Tar

Község Nógrád vármegye Pásztói járásában.

Címere háromszögletű álló pajzs, vágott mezejének pajzsfőjében vörös alapon két aranyfém hársfalevél, a pajzstalpban kék alapon aranyfém gótikus mérmű. A pajzs felett aranyfém korona.

A Cserhát lábánál helyezkedik el, Szécsénytől és Salgótarjántól közel azonos távolságra. A természetközeli környezet, a dombvidéki táj és a település körüli erdők különösen vonzóvá teszik a vidéki nyugalmat keresők számára. Tar község kedvelt kiindulópont a térség természeti és kulturális látnivalóinak felfedezéséhez, miközben alapvető infrastruktúrával és folyamatosan fejlődő szolgáltatásokkal várja a helyieket és a látogatókat.

Tar története

Árpád-kor

A Nyugati-Mátra peremén, a Zagyva völgyében fekvő csevicéiről híres község. A csevice-források a Csevice-patak mentén fakadnak, az Ágasvárra vezető turistaút mentén.

A falu első írásos említése a Váradi Regestrumban történik a 13. század elején. 1254. május 27-i oklevelében az Esztergomi káptalan birtokügyekben tari Tyba fiait (Gurde et Symonis f-i Tyba que! vocatur Tor) említi, akik Bárkány határosai. Határleírása 1265-ból származik, amikor az addig királyi birtokot a Rátót nemzetség kapta meg. A 15. században mezővárosi rangot kapott, vámszedőhely, de a törökök kiűzése után azt elveszítette. A török időkben elpusztult.

Templomát Szent Mihálynak szentelték; szentélye a 13. századból, hajója a 15.-ből való. A templombelsőben 14-15. századi freskók találhatók, de középkori a templomot körülölelő fal is. Templomkertjében 19. századi sírkövek láthatók.

Vegyesházi királyok

A község leghíresebb földesura „pokoljáró” Tari Lőrinc volt, Zsigmond király bizalmas embere. Érdemeit akkor szerezte, amikor 1401. április 28-án a főurak Budán rátámadtak Zsigmondra, azt követelve, hogy az uralkodó űzze ki a kiváltságokat élvező idegeneket az országból. Azzal fenyegették, ha nem így tesz, fogságra vetik. Az uralkodó védelmére csak Tari Lőrinc rántott kardot, akit aztán a támadók össze is kaszaboltak. Gyógyulása után hűségéért a király bizalmasa: pohárnokmester, étekfogó, majd fősáfár, valamint Hont és Nógrád vármegyék ispánja lett. Az ő kérésére 1407-ben Zsigmond Pásztónak Budával azonos kiváltságokat adományozott. Tari Lőrinc később az irodalomba is bevonult: írországi „pokoljáró” útját – amit a Szent Patrik-sziget kénes barlangjához tett – Tinódi Lantos Sebestyén énekelte meg.

Hódoltsági idők

Vályi András: Magyar országnak leírása. 1796–1799.

„TAR. Magyar falu Heves Várm. földes Urai Rakovszky, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Mátrához közel, Zagyva vize mellett; határja jó, vagyonnyai külömbfélék.”

Fényes Elek: Magyarországnak, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. 1836–1841.

Tar, magyar falu, Heves vmegyében, Nógrád vármegye szélén, Gyöngyöstől északra 3 órányira, egy magas domb aljában, 1483 r. kath., 1 ref., 28 ágostai, 13 zsidó lak, 75 földesgazda, 83 zsellér, 5 lakó. Kath. paroch. templom. Sörház és szeszgyár, melly a Podmaniczkyak haszonbérlője Badi Vilmos tulajdona. Határa 700 hold, mellyből urb. szántó 1950, rét 550, legelő 200, szőlő 300, kertek 110, haszonvehetlen 110 hold. Majorsági szántó 450 h., rét 200, legelő 100, szőlő 50, erdő 2900, kertek 40, haszonvehetlen 40 hold. Földe részint agyagos, részint homokos, részint fekete, terem tiszta buzát, rozsot, árpát, zabot, tenkelyt, kukoriczát, repczét, burgonyát. Rétjei kétszer kaszálhatók, s ezeken kivül lóhere és luczerna is termesztetik. A földesurak szép selyem birkákat és igen sok sertést tartanak. Határában folyik a szabályozott Zagyva vize, mellyen 3 kövű vizimalom van, és két patak, mellyek az erdei hegyek közül csörgedeznek, különösen pedig van a hegyek között két helyen savanyu vizforrása, erősebb és gyengébb, mellyekkel a lakosok rendesen élnek, semmi más vizet nem isznak. Van jó kőbányája is, és számos erdős bérczei, melyek közt magasságára kitünik az Ágasvár, melly naponkint a számos kincskeresőktől meglátogattatik. A helység mellett levő domb alján látható egy régi kastélynak fenálló erős és mohos darab kőfala, mellyet a földes uraság most is hiven megőriztet. Birtokosok: b. Podmaniczky Lajos csődtömege, gr. Eszterházy János, Almásy Gedeon, Keviczky Ferencz, Marssó Sámuel, Virág János, Beniczky István örök., Zábráczky István, özv. Tarródiné assz., Szentkirályi Móricz, Petrovay József.

20. század

A 20. század elején Heves vármegye Hatvani járásához tartozott.

A Trianon utáni Magyarországon az elcsatolt területeken lévő erdőállomány pótlására Tuzson János botanikus professzort kérték fel, aki Taron, Fenyvespusztán tangazdasági csemetekertet hozott létre, ahol többek között damaszkuszi rózsákat is telepített, melyekből rózsaolajat vont ki. 2017. május 28-án emléktáblát avattak a professzor tiszteletére.

Tar nevének változása

Tor (1254); Tor (1265); Thar (1462); (1785); Tár (1828); Tar (1863); Tar (1901-)

Tar fekvése

ar a 21-es főút közelében fekszik, ami gyors kapcsolatot biztosít Salgótarjánnal, valamint Hatvan és Budapest felé is. A település kedvező közlekedési adottságai miatt könnyen elérhető autóval vagy busszal. A környékre jellemző mozaikos tájszerkezet, dombok, erdős területek és mezők váltakozása kiváló lehetőséget ad kirándulásra, túrázásra és természetfotózásra.

Természeti értékek és kirándulás

Tar legjelentősebb látnivalója a település határában található Szentkút, más néven a tari sztúpa és a Dharma kapuja buddhista szentély, amelyek a hazai buddhista közösség fontos helyszínei. A sztúpa a béke és egyensúly szimbóluma, környezete pedig rendezett, nyugodt terület, amelyet magyar és külföldi látogatók egyaránt szívesen keresnek fel meditációs célokra. A sztúpa környékének csendje és erdei tisztásai különleges atmoszférát teremtenek, ami egyedülállóvá teszi Tar kulturális és spirituális kínálatát.

A település vallási és történelmi örökségének másik fontos eleme a faluközpontban található templom, amely a helyi közösségi élet központi helyszíne. A környéken több régi parasztház és hagyományos építészeti megoldás is megfigyelhető, amelyek jól példázzák a térség népi kultúráját.

Tar községet a Cserhát dombvidéki vonulatai ölelik körül, így a település kiváló kiindulópont a természetjárók számára. A környék túraútvonalai változatos nehézségűek, és több kilátópontot, erdei ösvényt, valamint csendes tisztást érintenek. A településtől könnyen elérhetők a közeli nógrádi várak, tanösvények és kilátók, amelyek egész napos programot kínálnak.

A vidéki környezet lehetőséget ad gyalogtúrákra, kerékpározásra és madármegfigyelésre is. A dombvidéki klíma és az erdők közelsége kedvez a természetkedvelőknek, akik számára Tar ideális hely a kikapcsolódásra.

Az eredeti kép forrása: Nemzetijelkepek.hu
Szöveg forrása: ChatGPT