Szepesófalu címere

Szepesófalu

Szlovákul Spišská Stará Ves, németül Altendorf, lengyelül Stara Wieś Spiska, latinul Antiqua Villa) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában. Tarhegy tartozik hozzá.

Címere újra rajzolva internetes kép alapján.

Késmárktól 37 km-re északra, a szlovák-lengyel határ mellett, a Dunajecbe tartó Rieka-patak torkolata felett fekszik.

Szepesófalu története

A város helyén állt települést már a 13. század elején említik „Antiqua Villa” néven. A várost 1308-ban Kakas comes megbízásából hunfalvi Friedrich soltész alapította – határát Katzwinkelnek, vagyis macskazugnak nevezték. A település 1337-ben az alsólehnici karthauzi barátoké lett, gyolcsszövőinek, kereskedőinek köszönhetően gyorsan fejlődött. Hetipiacai, vásárai voltak, árui vámmentességet élveztek. Már az Árpád-korban jelentős határvároska, királyaink itt kötöttek szövetséget a lengyel királyokkal. 1399-ben Zsigmond városi kiváltságokkal ruházta fel. 1411-ben itt találkozott Zsigmond Ulászló lengyel királlyal. 1431-ben és 1433-ban a husziták égették fel. Mátyás király is itt békült ki Kázmér lengyel királlyal 1474. február 21-én, a husziták kiűzése után.

A város 1563-ban indult hanyatlásnak, amikor a karthauziakat világi földesurak váltották fel és megfosztották kiváltságaitól. 1655-ben III. Ferdinánd ismét vásártartási jogot adott a városnak. 1710-ben a pestis csaknem egész lakosságát elpusztította, majd 1712-ben a város is teljesen leégett. 1746 és 1760 között még négy tűzvész pusztított, az utolsó tűzben minden elégett.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ÓFALU. Mező Város Szepes Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Lengyel Országnak szélénél, harmintzadgya is van, határja ollyan mint Lechniczé.”

1849 után a Magurai járás székhelye lett.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Ófalu, Antiquavilla, tót m. v. Szepes vmegyében, Galliczia határszélén, közel a Dunajecz vizéhez: 1066 kath., 90 zsidó lak., kath. parochiával, só-harminczad – vámhivatallal. Vásárai igen népesek, sok gyolcsot csinál, s a Dunajeczben fogott lazaczczal nagy kereskedést űz. F. u. az eperjesi g. kath. püspök és káptalan, s a lechniczi uradalomhoz tartozik. Ut. p. Késmárk.”

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesófalui járásának székhelye volt. Ma közúti határátkelőhely Lengyelország, Krakkó felé.

1960-ban megszűnt járási székhely lenni.

Forrás: Wikipedia