Szentpéterszeg címere

Szentpéterszeg

Szentpéterszeg község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Szentpéterszeg története

A hely már a honfoglalás korában lakott volt, de a tatárjárást követően elnéptelenedett.

1245-ben Raffain bán, 1311-ben Debreczeni Dósa nádor volt a birtokosa, 1411-ben a debreceni uradalom tartozékaként tartották számon. 1450-ben Hunyadi János egy Oduzudi Mammy nevű olasznak adományozta, majd Papa és Bardy Angeló nevű rokonainak a birtokába jutott, akik később felvették a Szentpéterszegi nevet. A korábban Szilágyi Mihály birtokában levő részt Mátyás király a Rozgonyiaknakadományozta, majd a váradi káptalané lett. Szentpéterszeg 1460-ban Szabolcs vármegyéhez tartozott, 1566-ban pedig az erdélyi kincstáré lett. A Szejdi-dúlást követően újra lakatlanná vált, és sokáig az is maradt a település. Az 1692. évi összeírás nem is említette, majd az 1700-as években ismét a káptalané lett a birtok.

Szentpéterszeg fekvése

A Berettyó folyó mentén fekszik, közvetlenül Berettyóújfalu északkeleti szomszédságában.

A további szomszédos települések: észak felől Derecske, északkelet felől Konyár, kelet felől Gáborján, dél felől Váncsod, északnyugat felől pedig Tépe.

Megközelítése
Csak közúton közelíthető meg, a Berettyóújfalutól Pocsajig vezető 4812-es úton.

Déli határszélét érinti az M4-es autóút is, de annak a határai között nincs csomópontja, a legközelebbi fel- és lehajtási lehetőségek Berettyóújfalu északi, illetve Gáborján keleti külterületei között érhetők el.

A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal Berettyóújfalu vasútállomása kínálja, közúton mintegy 10 kilométer távolságra délnyugati irányban.

Nevezetességei

Ősi egyházát Szent Péter tiszteletére szentelték. Mostani református temploma 1790-ben épült barokk stílusban, de harangját a rajta lévő felirat szerint a szalontai eklézsia öntette 1699-ben. Ezt a harangot 1927-ben beolvasztották és két másikat készítettek belőle. A toronyban jelenleg három harang található. A templom előtt IV. Béla egész alakos szobra áll.

A településen jellegzetes parasztbarokk épületeket találunk. A Dózsa György utca 1. szám alatti vert falú zsellérház népi műemlék, 1997 óta tájházként üzemel, népi bútorokkal, használati tárgyakkal rendezték be. Az évente május 1-jén tartott majálisok és a szeptember utolsó szombatjára eső szüreti felvonulás egyaránt sok érdeklődőt vonzó, látványos rendezvény. A községnek van tánccsoportja is, az 1997-ben alakult Péterszegi Rozmaring Néptánccsoport, amely már az ország különböző pontjaira elvitte Szentpéterszeg hírét.

Az eredeti kép forrása: Internet
Szöveg forrása: Wikipedia