Sajólászlófalva címere

Sajólászlófalva címere

Sajólászlófalva címere

Sajólászlófalva

Az új hivatalos címer: Álló, ovális, kék, katonai pajzs alján, hullámos, ezüst pólyával megrakott zöld mező, mely felett, lebegő, zöld leveles arany szőlőfürt helyezkedik el. A két, száraival egymást keresztező fűzfaággal keretezett pajzs felett pedig arany korona látható.

Az ezüst pólya és a fűzfaágak a Sajó folyót szimbolizálják, míg a szőlőfürt a település régmúltra tekintő szőlőművelési hagyományát.

A webhely tartalmai a Creative Commons 4.0 feltételei szerint használhatók fel, kizárólag abban az esetben, ha egyértelműen megjelölik a forrást és a hivatkozásban a https://cimerek.hu oldalra, vagy az adott tartalom webcímére teljes értékű, kattintható link mutat.

cc logo - 1

Szlovákia címere

Szlovákia címere

Szlovákia címere

Szlovákia címere a szlovák állam egyik jelképe.

Közvetlen előzmények

Szlovákia és Csehország 1992-ben megállapodást kötöttek arról, hogy egyikük sem fogja felhasználni a csehszlovák jelképeket. Miután Csehország változtatás nélkül megtartotta a néhai állam zászlóját, komoly nemzetközi vita alakult ki a két szomszédos állam között.

A címer

A címer egy késő gót vörös színű pajzson látható. Középső részén egy ezüst színű kettős kereszt látható, amely a kék színű hármas halmon áll. Magyarország címerében lévő kettős kereszthez hasonlít, amelynek jobb oldali vörös mezejében elhelyezett zöld hármas halmon és arany koronán áll.

A nemzeti címer Szlovákia zászlaján is szerepel.

A kettős kereszt eredete

Szlovák és magyar történészek ellentétes véleményen vannak a kettős kereszt eredetét illetően. A szlovák nézőpont/feltételezés szerint Cirill és Metód bizánci szerzetesek térítő tevékenysége révén jelent meg a jelkép, ami egyúttal Szlovákia keresztény és pánszláv hagyományait és örökségét jelképezi. Korábbi magyar nézőpont/feltételezés szerint a kettős kereszt II. Szilveszter pápától származik, amit Szent István megkoronázása alkalmából adományozott mint az apostoli király uralkodói jelképét.

A kutatók által legelfogadottabb elmélet azonban az, hogy a kettős kereszt bizánci hatásra, III. Béla magyar király uralkodása alatt, a 12. század végén jelenik meg, valamint tűnik fel először címerpajzsokon, illetve érméken. A legújabb numizmatikai vizsgálatok alapján, a kettőskeresztes pénzek azonban nem III., hanem IV. Béla uralkodásának kezdeti, tatárjárás előtti időszakához köthetők. Ez alapján az Árpádok első ismert címere a sávozott pajzs lehetett. Semmilyen további forrás nem szól amellett, hogy III. Béla, vagy II. András használt volna kettőskeresztes címert.

A hármas halom

A hármas halom a népi értelmezés szerint három hegységet jelképez, amelyek a történelmi Magyarország északi hegyes határvidékét jelölték. A három hegylánc a Kárpátok három vonulatát, a Tátrát, a Fátrát és a Mátrát jelképezi, még akkor is, ha a Mátra vidékét végül Szlovákiának nem sikerült elcsatolnia Magyarországtól az első világháborút lezáró békeszerződések során. Ez a három halom jelenik meg a magyar címerben. A szlovák nemzeti szimbólumokba a hosszú közös történelem során került be, emlékeztetve Magyarországnak a szlovákok nemzetté válásában játszott szerepére.

A címer színeit szintén a pánszláv színekhez igazították, hogy azt megkülönböztessék a magyar címertől.

Forrás: Wikipedia

A webhely tartalmai a Creative Commons 4.0 feltételei szerint használhatók fel, kizárólag abban az esetben, ha egyértelműen megjelölik a forrást és a hivatkozásban a https://cimerek.hu oldalra, vagy az adott tartalom webcímére teljes értékű, kattintható link mutat.

cc logo - 2

Vekerd címere

Vekerd címere

Vekerd címere

Vekerd

(románul: Vecherd) község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban. 741 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű települése, 2018-as adat szerint lakónépesség és a lakások száma tekintetében is a legkisebb volt.

Fekvése

Zsáka központjától 3-4 kilométerre délnyugatra található, de teljesen enklávé jelleggel ékelődik be annak határrészei közé, vagyis minden irányból csak zsákai közigazgatási területek veszik körbe. Természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík nyugati vidékén, az Ölyvös-csatorna partján fekszik.

Megközelítése

Zsákfalu létének dacára közúton könnyen megközelíthető, mert közvetlenül a DebrecenBékéscsabaSzeged közt húzódó 47-es főút közelében fekszik, központja mindössze 3 kilométere letéréssel érhető el a főútról, a 42 112-es számú mellékúton.

Vasútvonal a településnek a környékét sem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási pont Berettyóújfalun található, a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal Berettyóújfalu vasútállomása.

Története

Vekerd nevével a curui apátsággal kapcsolatban a Váradi regestrumban találkozhatunk először, ahol Vazul curui apát vekerdi lakosokat valamely „kihágással” vádolt.

1332-ben a pápai tizedjegyzékben is szerepel, mint nemesi birtok, nevét ekkor Venednek írták, a 14. században pedig Herneld néven nevezték.

1552-ben 6 portát számoltak össze a településen, birtokosa ekkor Buday Miklósné volt. 1605-ben Bocskai kiváltságokkal ajándékozta meg a falut. Az 1700-as évek táján a falut rácok dúlták fel. 1732-ben Vekendet már csak mint pusztát említik. Ekkor földesura Baranyi Miklós volt.

Az 1800-as években több családnak is volt itt birtoka, így a Dessewffy, Molnár, Olasz, Buday, Elek és Nemes családoknak is.

Forrás: Wikipedia

A webhely tartalmai a Creative Commons 4.0 feltételei szerint használhatók fel, kizárólag abban az esetben, ha egyértelműen megjelölik a forrást és a hivatkozásban a https://cimerek.hu oldalra, vagy az adott tartalom webcímére teljes értékű, kattintható link mutat.

cc logo - 3