Kiskunlacháza címere

Felkérést kaptam Kiskunlacháza címerének megrajzolására.

Az új címerben Kiskunlacháza és Pereg meglévő címerei lettek összevonva, jelképezve a két település összeolvadását.

Kiskunlacháza város Pest megyében, a Ráckevei kistérségben fekszik. Népessége 8876 fő (2018). A valamikori két önálló falu, Kiskunlacháza (Lacháza) és Pereg összeépüléséből, majd hivatalos egyesítéséből (1950) alakult ki, és ma már a környék legnagyobb településének számít. A kiskun lakosairól és a középkori birtokos Lack családról elnevezett falu első ismert neve Szántó, amelyet 1285-ben említ először oklevél. Pereg szintén létezett már a középkorban, az 1300-as évek elejétől több helyen találhatunk rá utalást. A 150 éves török uralom alatt Lacháza többször menekülni kényszerült, Pereg pusztává vált.

Kiskunlackháza nevének első része: a tájegységre (Kiskunság) utal, míg Lacháza a falu (előző nevén Szántó) egykori birtokosáról Kolos fia Lackról, illetve a tőle leszármazó szántai Lackfiakról kapta a Lackháza (Lacháza) nevet.

Pereg Árpád-kori település, 1950-től szintén Kiskunlacháza része. Pereg a 13. században részben Fehérvár földje, részben nemesi birtok volt. Első ismert tulajdonosa Peregi.

A webhely tartalmai a Creative Commons 4.0 feltételei szerint használhatók fel, kizárólag abban az esetben, ha egyértelműen megjelölik a forrást és a hivatkozásban a https://cimerek.hu oldalra, vagy az adott tartalom webcímére teljes értékű, kattintható link mutat.

Letöltés (SVG)

Kossuth címer

1848 szeptemberében az államforma megkérdőjelezhetetlenül a királyság volt. Az év decemberének elején történt, a magyar fél által törvénytelennek ítélt uralkodócsere – vagyis V. Ferdinánd lemondatása, I. Ferenc József trónra lépése – már bonyolult helyzetet idézett elő. A korabeli magyar republikánus körök jelképévé ekkor vált a koronától megváló címer, amely lapjuknak, a Marczius Tizenötödikének hasábjain jött létre. Kossuth Lajos kezdetben ellenezte is a Szent Korona elhagyását a címerről. 1861-es hites nyilatkozatában egyenesen úgy fogalmazott, hogy a magyar korona a címer legfontosabb része, amely a nemzet tulajdona, nem pedig a királyé. Ugyanakkor kétségtelen, hogy 1849. április 14-ét követően, miután kimondták a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását már sor került a címer korona nélküli használatára. Sőt, Kossuth az emigrációja során is főként korona nélküli címerrel ellátott pénzeket bocsátott ki. Azonban az államformaváltást 1849-ben nem mondták ki, tehát ez a jelképhasználat a törvényes uralkodó hiányát inkább kifejezhette.

Forrás: Veritas

A webhely tartalmai a Creative Commons 4.0 feltételei szerint használhatók fel, kizárólag abban az esetben, ha egyértelműen megjelölik a forrást és a hivatkozásban a https://cimerek.hu oldalra, vagy az adott tartalom webcímére teljes értékű, kattintható link mutat.

Letöltés (SVG)

Letöltés (PNG)

Lenkovich (Lenković) család címere

A horvát származású Lenkovich (Lenković) család címere. A család gyökerei Lika-Korbava vármegyéhez köthetőek.
Címerszerzés éve: 1557
Címer szerző: Johann Lenkovich.

A webhely tartalmai a Creative Commons 4.0 feltételei szerint használhatók fel, kizárólag abban az esetben, ha egyértelműen megjelölik a forrást és a hivatkozásban a https://cimerek.hu oldalra, vagy az adott tartalom webcímére teljes értékű, kattintható link mutat.

Letöltés (SVG)

Magyar Királyság címere a 14. századból

A két pajzsmező eggyé szervezése a 14. század végén kezdődik meg, de csak Habsburg Rudolf császár (1576-1608) idejében véglegesül. A 15. századtól kezdték az uralkodói címert egyben országcímernek tekinteni.

Forrás: Wikipédia

A webhely tartalmai a Creative Commons 4.0 feltételei szerint használhatók fel, kizárólag abban az esetben, ha egyértelműen megjelölik a forrást és a hivatkozásban a https://cimerek.hu oldalra, vagy az adott tartalom webcímére teljes értékű, kattintható link mutat.

Letöltés (SVG)

Magyar Királyság 1896-os középcímere

Röviden a címerről

A Magyar Szent Korona Országainak középcímere két pajzsból áll. A nagypajzs tetején a Szent Korona nyugszik a kisebb boglárpajzs a nagypajzs közepén helyezkedik el, ami Magyarország címere korona nélkül (mivel az a nagypajzs fölött látható). A nagypajzs jobb felső részén Dalmácia, alatta Szlavónia címere, a középcímer nagypajzsának bal felsőrészén Horvátország, alatta Erdély címere. A nagypajzs alsó részén Fiume címere.

(1896). „A m. kir. ministerelnök 1895. évi 3755. számu rendelete. Magyarország külön czímerének és a magyar korona országai egyesitett czímerének leirása és rajza.”. Magyarországi Rendeletek Tára 30: 671–675. Budapest: Magyar Királyi Belügyministerium.

Az eredeti kép forrása: Hugo Gerhard Ströhl: Wappenrolle Österreich-Ungarns. Dritte Auflage, Wien 1900, S. 5f.

Mi a középcímer?

A középcímer elsősorban egy ország azon címere, mely külön pajzson a fő tartományokon vagy családi címereken kívül egyéb címereket is tartalmaz, melyek az ország vagy a család fennhatósága alá tartoznak. Általában azonban már nem tartalmazza minden ténylegesen birtokolt vagy csak igényelt terület címerét, melyek inkább már a nagycímer részei.

Forrás: Wikipédia

A webhely tartalmai a Creative Commons 4.0 feltételei szerint használhatók fel, kizárólag abban az esetben, ha egyértelműen megjelölik a forrást és a hivatkozásban a https://cimerek.hu oldalra, vagy az adott tartalom webcímére teljes értékű, kattintható link mutat.

Letöltés (SVG)

Letöltés (PNG)