Csobaj címere

Csobaj

mezőgazdasági jellegű kistelepülés Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Tokaji járásában.

Címerleírás

Barokkos vonalvezetésű zöld színű címerpajzsban ezüst színű heraldikai liliom.

Fekvése

Miskolctól körülbelül 50 kilométerre keletre, Tokajtól 15 kilométerre délre fekszik a Tisza mellett. A környező települések közül Taktabáj és Tiszatardos 3-3, Prügy 9 kilométerre található.

Története

Az 1981. évi ásatások során feltárt kelta eredetű sírokban talált temetkezési tárgyak, melyek a miskolci Herman Ottó Múzeumban találhatók, azt bizonyítják, hogy Csobaj község eredete az időszámításunk előtti időkre nyúlik vissza.

A település az ország második legnagyobb folyója, a Tisza jobb partján fekszik, a folyó mindig is fontos meghatározója volt a völgyében letelepedett népek életének. A folyó mindenekelőtt a melléje letelepedett vízigénylők miatt volt fontos.

A Tisza kedvező hatása mellett számos kár forrása volt. Az árvizek idején a korlátozó töltések nélkül jelentős veszélyt jelentett a földterületek hasznosítására, az itt lakók életére.

Csobaj 1252 előtti időkben az Aba nemzetség tulajdona volt, Szent István király egyházában. 1252-ben a levéltári adatok szerint Löki Eél fiai veszik meg Csobajt.

1446-ban Perkedi Bálint Szabolcs vármegye alispánja volt itt birtokos.

1449-ben a Várady és Dobó család tulajdona.

Az 1800-as évekig számtalan birtokost jegyeztek fel Csobajon és a Taktaközben. A falu sűrűn cserélt gazdát, a nagybirtokosok között, így Patay Gyuláné, gróf Tisza Istvánné, Balogh, Baranyai Dezseffy, Dégenfeld, Radvánszki családok között.

Tatár-török-labanc dúlásról említésre vonatkozó adat nincs.

A községet mindig magyarok lakták. A jobbágyfelszabadítás előtt néhány kisnemes élt a faluban. A lakosság zömét, jobbágyok, zsellérek és cselédek tették ki.

Az eredeti kép forrása: https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek (az oldal megszűnt)
Szöveg forrása: Wikipedia