Árpád-ház címere

Címerleírás

Az Árpád-ház családi címere a vörössel és ezüsttel hétszer vágott pajzs volt. Az államcímerben ezt egy hasított pajzs jobb oldali mezőjében jelenítették meg, a bal mezőben a Magyarországot jelképező kettős kereszttel együtt. A külföldi heraldikai irodalomban a vágásos címert gyakran Magyarország „régi” címerének nevezik, a kettős keresztes címert pedig Magyarország „új” címerének.

Árpád-sávok – a vörös-ezüst sávok eredete

Az Árpád-sávok a kései Árpád-házi uralkodók által használt, vörös és ezüst színekkel hétszer (ritkábban ötször vagy nyolcszor) vágott címermotívum, amely a 13. század második felében jelent meg. A vörös-ezüst sávos pajzsmező első ismert zászlós ábrázolása az 1270-es évekből származik. A motívum az Árpád-kor végén vált elterjedtté, majd a magyar címer állandó részévé fejlődött.

Az Árpád-sávos zászlók különféle változatai a magyar települések zászlóiban is megjelennek, eltérő sávszámmal. A szimbólum megtalálható számos állami, katonai és rendvédelmi szerv címerében is, például az Alkotmányvédelmi Hivatal emblémájában. A sávos zászlók részei az ünnepélyes alkalmakkor használt történelmi zászlósornak, így például az Árpád-házhoz, illetve II. Rákóczi Ferenc lovasságához köthető sávos, álló zászlók is.

A köztudatban „Árpád-sávos zászlóként” ismert zászló elnevezése alatt azonban nemcsak a történelmi lobogókat értik. A rendszerváltás után feltűnt, fekvő téglalap alakú, nyolcsávos változat a nemzeti radikális oldal jelképévé vált, amelynek közéleti és politikai megítélése azóta is vitatott.

Az „Árpád-ház” elnevezés eredete

A mai történeti szóhasználatban Árpád-házként ismert uralkodói dinasztia tagjai soha nem nevezték magukat így. Bár a honfoglaló Árpád fejedelem jelentős alak volt, neve csak ritkán került elő névadáskor: mindössze egy Árpád nevű herceg (II. Géza fia) ismert, míg Álmos nevű herceg csak kettő (I. Géza és Vak Béla fia), utóbbi esetében a névválasztás nem biztosan a honfoglaló Álmosra utal.

A középkori források más kifejezéseket használtak. Kézai Simon a dinasztiát de genere Turul, vagyis Turul-nemzetségként említette, ami egyedi megnevezés, máshol nem fordul elő. Ez az értelmezés valószínűleg inkább a király és a nemesség viszonyának átalakulását tükrözte. A korabeli szóhasználat inkább a „szent királyok nemzetsége”kifejezést részesítette előnyben.

Árpád-házi fejedelmek és királyok

Fejedelmek

• Árpád fejedelem
• Géza fejedelem

Királyok

• I. (Szent) István
• Péter és Aba Sámuel
• I. András
• I. Béla és Salamon
• I. Géza
• I. (Szent) László
• Könyves Kálmán
• II. István
• II. (Vak) Béla és II. Géza
• III. István
• III. Béla
• II. András
• IV. Béla
• IV. (Kun) László
• III. András

Az eredeti kép forrása:
Internetről, több forrásból