Pilisszántó címere

Pilisszántó

Szlovákul: Santov. Község Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.

Címere csücskös talpú és tetejű reneszánsz tárcsapajzson kék és zöld mezők vízszintes ezüst pólyával elválasztva. A pajzsot arany káva keretezi. A felső kék (szlovák – kék) mezőben két élére állított hatágú aranyszínű csillag.

Az alsó zöld mezőben három arany búzakalász, a két szélső, szélre hajlik, tövükben két szélre hajló levéllel.

Pilisszántói címerének jelentése

Mintegy történelmünk folytonosságát, őseink, a múlt, a hagyomány tiszteletét kifejezve ragaszkodtunk az ősi címer hagyományhoz.

Az első 1707- es és az 1854 – es keltezésű pecsét valamint templomunk homlokfalába befalazott, díszesen faragott kő, alapul szolgált új címerünk megalkotásához. A régi címerhez leírást nem találtunk, színeit sem ismerjük. Segítségül hívtuk a heraldika szabályait melyekre támaszkodva született meg jelenlegi címerünk. A színek jelentése: a kék egyszerre utal a falu fölé boruló tiszta kék égre a békére és a XVIII. szd elején beköltöző szlovákságra, a becsületességre.

A zöld a vidék erdős-mezős jellegét fejezi ki.

Az arany egykori királyi birtok voltára utal.

Az ezüst pólya és a zöld ugyancsak távoli jelzése a királlyal és a magyar államcímer ezüst sávjával és a zöld halmával való kapcsolatának.

Az alakok közül a kék égbolton arany ragyogású csillag a betlehemi csillagot jelképezi amely Pilisszántó mindenkori népének hivatott mutatni a helyes erkölcsi utat. Az ezüst sáv, a községen áthaladó patakra utal, amely régebben a falut kettészelő főút mentén haladt.

Végül a három búzakalász, a kenyér a mezőgazdasági munka szimbóluma mely a község dolgos polgáraira utal és egyben visszajelez a Szántó község koraközépkori szántásra kötelezett népére.

Szőnyi József polgármester

 A község Pilisvörösvár és Pilisszentkereszt között fekszik a Pilis (757 méter) és a Hosszú-hegy (485 méter), illetve délnyugat felől a Zajnát-hegyek határolta völgyben, Budapesttől és Esztergomtól egyaránt körülbelül 25 kilométer távolságra. Lakói rálátnak a főváros esti fényeire, viszonzásként e látványért megajándékozzák a főváros lakóit egy tájképpel, szemet gyönyörködtető erdők borította hegyekkel.

Pilisszántó története

Nevét kezdetben Zanto vagy Zanthow formában írták, később lett Szántó. A név nem szántóföldet jelent, hanem szentet, a szent (lat.: sanctus, it.,sp.: santo) névből alakult ki, tekintettel a középkorban ittélő szentéletű emberekre, pálos szerzetesekre, kolostorokra.[1] Sanctum Sanctorum a szentek helyére utal. A helyi szlovák nemzetiségűek Santov[16] néven szintén megőrizték ezt, hiszen a szántó(föld) szlovákul: pole (oráčina) teljesen más hangzású, és a hegyes, mészköves község nem is bővelkedik szántóföldekben. Ez a terület több ezer éve lakott, a magyar történelem kiemelkedő szakrális jelentőségű, királyi és egyházi helye.

A Pilisszántói-kőfülkében tízezer éves őskori leleteket találtak. A község területén vezetett keresztül a római hadiút, mely Aquincumot Brigetióval (Szőny) kötötte össze; erre a barokk templom mellett látható ókori mérföldkő is bizonyság. Az útvonal Óbudán keresztül a Vörösvári és a Bécsi út vonalát követte, majd az ürömi vasútállomáskörnyékén valószínűleg kettéágazott. Innen két, nagyjából párhuzamos országút vezetett Pilisszántó irányába. Az egyik út Üröm felé vezetett, majd Pilisborosjenőn keresztül mint peremút haladt a Nagy-Kevély és a Ziribár-hegyoldalában Pilisszántóra. A másik útvonal, amely a volt Szarvas téglagyárig a bécsi országút vonalát követte, onnan a mai úttal kb. párhuzamosan vezetett, érintve a Pilisvörösvár és Pilisszántó között fekvő Dörfl-dűlőt, innen az út Pilisszántóra kanyarodott. A községhatár délnyugati szélét átszelő útból egy kb. 1,3 km hosszú szakaszt egy fasorral szegélyezett meglehetős épségű kövesutat figyelt meg Simonyi Dezső 1936-ban. Pilisszántóról a Pilis-hegyés a Gyertyános között haladt tovább az út Csév felé. Pilisszántóról a mai út vonalát követve egy mellékút vezetett Pilisszentkereszt felé a Dobogókőn elhelyezett katonai őrtoronyhoz.

Simonyi Dezső is említi az Üröm felől vezető utat. A piliscsévi szakasz bejárása után Pilisszántó felé haladva a következőket írta: „Többszöri kanyarodó után széles és erősen megrongált köves úton ereszkedünk le Szántóra, a major udvarának irányába: innen aztán… egy udvaron keresztül, egyenesen a templom homlokzatának kell tartanunk. A templom mögött kissé északra fordulva, egy kis szerpentin úton emelkedünk a 270-es magasságig, honnan utunk aztán a Hosszúhegy párkányán halad tovább délkelet irányába. E szakaszon az út olyan jó megtartású és oly széles, hogy e tulajdonságokat egy mai dűlőútról nem lehet feltételeznünk: utunk többször eltűnik az erdőszéli bozótok közt, ahol sűrűn találunk rúdszerű köveket is.”

A középkori alapítású falu első oklevélben való említése 1299-ből maradt ránk. A faluban pálos kolostor működött a 13. századtól, melynek romjai még feltárásra várnak. A török háborúk idején a falu lakatlanná vált.

A 18. században szlovák telepesek építették újjá, akiknek leszármazottai ma is a falu lakosságát alkotják. A második világháború után a mezőgazdaság fokozatosan háttérbe szorult, a szőlőtermesztéssel felhagytak. Sok hétvégi ház épült a Hosszú-hegy alján, a Placskóban, a 70-es évektől kezdve Budapestről sokan költöztek ki a gyönyörű fekvésű községbe.

A Pilis kedvelt hely a sárkányosok és a siklóernyősök körében. A sziklaszínházban nyáron népszerű előadásokat tartanak.

Az eredeti kép forrása: internet
Szöveg forrása: Wikipedia és Sulinet