Pénzesgyőr címere

Pénzesgyőr

Pénzesgyőr egy apró, de különleges település Veszprém vármegyében, a Zirci járásban. A 367 fős község a festői Bakony szívében, az Öreg-Bakony erdős dombjai és tiszta vizű forrásai között fekszik. Pénzesgyőr nemcsak természeti szépségei miatt vonzó, hanem gazdag történelme, hagyományai és különleges múltja révén is. Aki a csendet, a nyugalmat és az autentikus bakonyi hangulatot keresi, annak Pénzesgyőr ideális úti cél.

Fekvése és természeti környezete

A település Zirctől mindössze 10 kilométerre, Bakonybéltől délre található, főutcáján a 8301-es út vezet végig, amely Zircet köti össze Nagygyimóttal. Pénzeskút településrészen torkollik bele a 83111-es út, amely Hárskúton és Márkón keresztül kapcsolja a falut a környékhez. A falu fekvése különösen kedvező: körülötte a Bakony rengetege húzódik, kristálytiszta levegő, források és túraútvonalak teszik vonzóvá a természetkedvelők számára. A közeli Kőris-hegy, a Bakony legmagasabb pontja, könnyen elérhető, így Pénzesgyőr a kirándulások kedvelt bázishelye.

Pénzesgyőr története

Pénzesgyőr környéke már az ősidőkben is lakott volt. A régészeti feltárások során rézkori, bronzkori, illír és kelta leletek kerültek elő, ami azt mutatja, hogy a terület mindig is vonzó volt az emberi megtelepedésre. A középkorban kisebb települések és puszták tarkították a vidéket, amelyek a történelem viharai során többször elnéptelenedtek.

A XVIII. században indult újabb betelepítés, főként katolikus német telepesek érkeztek ide, akik nagyban hozzájárultak a táj műveléséhez, a földek megműveléséhez és a hagyományok gazdagításához. A mai Pénzesgyőr három település, Kőrisgyőr, Kerteskő (korábban Antalháza) és Pénzeskút egyesítésével jött létre 1956-ban. Ezek a falvak korábban Bakonybélhez, Lókúthoz és Szentgálhoz tartoztak.

A Pénzeskút elnevezés érdekessége, hogy a környék forrásai által a felszínre mosott érme alakú kövekre utal. Pénzesgyőr az egyik legismertebb hazai lelőhelye a nummuliteszeknek, amelyeket a népnyelv Szent László pénzének nevez. Ezek valójában az eocén kori (kb. 40–50 millió éves) sekélytengerekben élt óriás egysejtűek megkövesedett mészvázai. Ez a különleges jelenség ihlette a település nevét, amely ma is a falu egyik sajátos vonzereje.

Kulturális és társadalmi örökség

Pénzesgyőr nemcsak természeti szépségeivel, hanem kulturális értékeivel is kiemelkedik. A falu római katolikus temploma a helyi közösség életének központja. A német betelepülők hagyományai máig felfedezhetők a településen, legyen szó családnevekről, építészeti jegyekről vagy ünnepi szokásokról.

A község különleges alakja volt dr. Rainprecht Antal, aki a páneurópai gondolat egyik első magyarországi képviselőjeként 1926-ban itt bontott zászlót. Ez a szellemi örökség ma is fontos része Pénzesgyőr múltjának.

Gazdaság és hagyományok

A falu nevét sokan a bakonyi lótenyésztéssel kapcsolják össze. Pénzesgyőr a régióban hosszú időn át a lótenyésztés központja volt, amely nemzetközi hírnévre is szert tett. A mezőgazdaság mellett az erdészet és a fakitermelés is fontos szerepet játszott a helyiek életében, de ma egyre inkább a turizmus és a vidéki vendéglátás válik meghatározóvá.

Turizmus és látnivalók

Pénzesgyőr a bakonyi turizmus egyik gyöngyszeme. A természetkedvelők és túrázók számára ideális kiindulópont, hiszen a környéken források, barlangok és erdei ösvények várják az idelátogatókat. A közeli Zirc ciszterci apátsága és arborétuma, valamint Bakonybél bencés monostora további különleges úti célokat kínál. A helyi vendégházak, falusi turizmusra épülő szálláshelyek a nyugalmat kereső városlakók számára biztosítanak kikapcsolódást.

Összegzés

Pénzesgyőr egy apró, ám annál gazdagabb múltú és vonzóbb jövőjű település a Bakony szívében. A történelmi múlt, a német gyökerek, a lótenyésztés hagyománya és a természet közelsége mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Pénzesgyőr egyre népszerűbb célponttá váljon a bakonyi kirándulások során. Akár a múlt emlékei, akár a csendes erdei séták vonzzák az utazót, Pénzesgyőr méltán lehet büszke arra, hogy a Bakony egyik rejtett kincse.

Címere

Álló, csücskös talpú a pajzs, melynek zöld mezőjén (Bakony) stilizált hármas aranylevél látható, a területi egységek (Pénzeskút: Zirchez tartozó terület, Körisgyőr: mint szentgáli birtok, Kerteskő Bakonybél külterülete) összetartozását és jelentőségét hangsúlyozza.

Pénzesgyőr község önkormányzata az 1996. évben határozta meg, hogy megalkotja a település jelképeit, címerét és zászlaját. A Heraldika Stúdió munkatársaival együttműködve készült el három javaslat. Elfogadásra az került, amely formájában legjobban fejezi ki a tartalmi jegyeket.
Ezek a következők: a Magas-Bakony egyik kis településről van szó, mely fiatal falu. Az Elnöki Tanács 1956. július 1-vel nyilvánította önálló községgé három külterületi lakott településrész /puszta/ egyesítésével.

A három településrész:

1. Pénzeskút: Zirchez tartozó terület
2. Körisgyőr: mint szentgáli birtok
3. Kerteskő Bakonybél külterülete

A címer fő motívumát éppen ezért a közös gyökérből eredő három ág, az abból sarjadó 3 levél, az egyházi különállóság és későbbi egyesítése, egységbe fonódása alkotja.

A címer színei: a: A Bakony erdeinek, nyári sötét zöldje és őszi aranyló fények kombinációja.
Az arany – Pénzesgyőr lakóinak reménye szerint – a jövőbe vetett hitet is jelképezi, – az egykor fennálló kihalással való fenyegetettség helyett az aranyló jövőt, melyet a település elsősorban üdülőfaluvá való válásával tud elérni.

Az eredeti kép forrása: https://www.nemzetijelkepek.hu/penzesgyor-kozseg
Szöveg forrása: Wikipedia