Palotás címere
Palotás
Szlovákul: Palotáš község Nógrád vármegye déli részén, a Pásztói járásban, a 21-es főúttól 8 kilométerre nyugatra.
Címere álló, csücskös talpú a pajzs, közepén függőleges vonallal hasítva, majd kétharmad-egyharmad arányban vágva.
A hasított pajzs jobb oldali részének kék mezejében egy álló, lóherevégű arany latin kereszt látható, míg alsó egyharmad részének színe zöld.
A bal oldal felső kétharmad része zöld, mely három aranypólyával osztott, alsó egyharmad részének színe kék. A címerpajzs alatt, a pajzs ívét követő aranyszínű szalag található, amelyben fekete betűkkel a község neve – PALOTÁS- olvasható.
A kék szín a község határában a bujáki patak felduzzasztásával létesített mesterséges tóra, a zöld szín a település mezőgazdasági jellegére, az aranyszín a környék legtermékenyebb határára, míg a kereszt a falu döntő többségében katolikus lakosságra utal.
A zöld mezőben lévő három aranypólya a községbe bevezető három utat jelképezi.
Fekvése
A Cserháttól délre, a hegység törmelékkúpjának észak-északnyugat–dél-délkelet irányú völgyekkel szabdalt alacsony, lapos hátú dombvidékén épült; határának egy része már a Zagyva vízgyűjtő területe. A fővárosközigazgatási határától és a megyeszékhely Salgótarjántól egyaránt 50, Pásztótól, Hatvantól és Aszódtól20–20 kilométerre fekszik.
A fővárostól az M3-as autópályán, majd a bagi elágazótól az Aszód-Kartal-Verseg-Héhalom útvonalon (a 2109-es úton) közelíthető meg. A 21-es főútról Jobbágyinál kell letérni a 2129-es útra, amely 5 kilométer után, Szarvasgede területén találkozik az előbb említett 2109-es úttal; arra rátérve további 3 kilométer megtétele után érhetünk a településre. Az északi szomszédjában fekvő Kisbágyon felől a 2136-os úton érhető el.
Palotás története
Palotás (Kökényes-, Mikod-, Palotás-) Árpád-kori település. Nevét 1075-ben már említették az oklevelek Hotuandi alakban írva. A 12. századtól a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka volt. 1246-ban Kökényes fia János volt az ura, majd tőle fia, Radnót (1312–1315) örökölte. Az ő halála után a Kacsics nemzetségbeli Simon, a Palásthi Radó család őse nyerte adományul. 1246-ban Krukenus és Hatuan, 1260-ban Micudhotuono és Cukenushotuono, 1283-ban Palatashatwan alakban írták.
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában című műve szerint 1428-ban, illetve Magyarország helységeinek 1773-ban hivatalos összeírásában a Palathashatwanelnevezést találjuk. Az elnevezés értelme az a Hatvan, amelyben palota van. A helység nevének később önállósult előtagja tehát valamely birtokosának kastélyára, „palotájára” utal. A helyi szájhagyomány tudni véli, hogy a mai templom mögött állt az Esterházy család kastélya, amit az előző uraktól örököltek. A helységnév utótagja feltehetőleg valaminek a száma – ez lehet lakos, telek, terület stb.
A 15. században Buják várához tartozott. Zsigmond király 1424. május 20-án feleségének, Borbála királynénak adományozta az erősséget és a környező birtokokat (Bér, Bokor, Boldog, Erdőtarcsa, Kutasóstb.). 1439-ben Albert király elkobozta a várat Borbálától, és Báthory Istvánnak adományozta.
A mohácsi csatavesztés után 1528-ban Szapolyai János király a Báthoryak hűtlensége miatt Werbőczy Istvánnak adta, de 1551-ben már ismét egy Báthory (Báthory András) volt a birtokos.
1633–1634-ben a váci nahije része volt, csupán 4 adóköteles házzal. 1678. november 22-én Thököly Imreés Balassa Imre kurucai szállták meg. 1715-ben 11, 1720-ban 16 magyar háztartást írtak össze. 1770-ben herceg Esterházy „Fényes” Miklós volt az ura; ettől kezdve az Esterházyak bujáki uradalmához tartozott. A 19.–20. század fordulóján a község legnagyobb birtokosa báró Schossberger Rezső, akinek itt gőzmalma is volt. 1795-ben 495, 1910-ben 1353 római katolikus vallású lakost jegyeztek föl.
1981-ben Palotáshalom néven egyesítették Héhalom községgel. A közös tanácshoz tartozott még Kisbágyon és Szarvasgede. A két falu 1990-ben újra különvált. 1984 óta nagyközség.
Az eredeti kép forrása: https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek (az oldal megszűnt)
Szöveg forrása: Wikipedia
A webhely képi tartalmai a Creative Commons 4.0 licenc feltételei szerint szabadon felhasználhatók, amennyiben a forrás egyértelműen meg van jelölve, és a hivatkozás egy teljes értékű, kattintható link formájában a https://cimerek.hu oldalra vagy az adott tartalom pontos webcímére mutat.
