Nagysurány címere

Nagysurány

Szlovákul Šurany. város Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban, Érsekújvár és Nyitra között. Nagysurány környéke a két világháború közötti időig szlovák nyelvi szigetet alkotott a Kisalföldön, mely ma már érintkezik Verebély irányában a szlovák-tömbbel. Nagysurány területén találták meg Szlovákia egyik legrégibb Vénusz szobrocskáját, a Váradi Vénuszt Kisvárad városrészben. Ipari-mezőgazdasági település.

Címere újra rajzolva egy internetes kép alapján.

Neve a török eredetű régi magyar Súr személynévből származik. A honfoglalás után valószínűleg Súr vezér szálláshelye volt. Mivel a környező helynevek többnyire magyar, besenyő és kun eredetűek, feltételezhető, hogy a 11. században a területet nem lakták jelentősebb mértékben szlávok. Ennek ellenére a szlovák történészek a Šúr szlovák szóból vezetik le a nevét, mely sáros rétet vagy földet jelent. Ezt próbálják meg azzal indokolni, hogy Érsekújvár a múltban erősen mocsaras vidék volt. Ez Érsekújvárra ugyan igaz, azonban Surányra már nem. Későbbi nevei is hasonló alakúak: Schuran, Swuran, Surran, illetve az érdekes 1457-es Molneas Suran (Malmos-Surány).

A város ugyanis a 13. században királyi birtok volt, mely malmairól volt híres. Régen a magyarban a molnos malmot jelentett (Nyitra egyik városrésze is ezt a nevet viseli: Molnos, a szó a szláv mlin, melnyica szavakból származik). Később kapta a Nagysurány nevet, az eredetileg a Nyitra jobb partján elhelyezkedő Kissuránytól való megkülönböztetésre, ez a település azonban ma már nem létezik. Hasonló nevű, ma is létező települések a Nagytapolcsányi járásbeli Surányka és az erdélyi Bihar vármegyei Sárán. A surányiak szerint Sárán szlovák lakossága is Surányból származik.

Forrás: Wikipedia