Országok
Országok címerei
Szlovák
Szlovákia jelenlegi és területének történelmi címerei
Román
Románia jelenlegi és területének történelmi címerei
Magyar
Település és vármegye címerek
Ország
Az ország az a rendszerint összefüggő politikai földrajzi területi egység, amelyet a többi ország önálló, (szuverén) államnak ismer el.
A Föld országainak rendszerint politikai és/vagy természeti határaik vannak, és önálló történelemmel, etnikummal, nyelvvel, vezetőkkel, intézményekkel, zászlóval, himnusszal és számos egyéb sajátossággal rendelkeznek.
A megye szó jelentése és eredete
A megye szó délszláv jövevényszó a magyarban, rokona a mesgye szónak, és visszavezethető arra az indoeurópai szóra, amelyből a latin medius,„középső” is ered. Györffy György szerint a megye szó az ősszláv media „közép” hasonló hangzású szlovén, mezsgye szavunk pedig ezek bolgár-szláv mezsda alakjából ered. A szó semmilyen szláv nyelvben nem jelent megyét, csak határt, a körülhatárolt terület jelentést csak a magyar vár szóval, a magyar nyelvben vette fel. Ezt bizonyítja, hogy István király 1009-es oklevele négy várat rendelt a „határaival” együtt (quatuor civitates …cum…terminis et finibus) az ekkor alapított pécsi püspökség alá.
A határleírás alapján világos, hogy a vár határa a vármegyét jelenti, tehát a megye szó eredeti jelentése a magyar nyelvben „határ”. Okleveles adatok szerint a megye szó a középkorban a magyar nyelvben csak határ jelentésű volt (pl. 1254: per quendam limitem, qui vulgariter mege vocatur – a „határ” jelentésű limit, és nem a közigazgatási egységként használt comitatus fordításaként szerepel).
Vármegye
(latinul: comitatus) vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége. A két elnevezés 1950 előtt párhuzamosan volt használatban, felcserélhetők voltak egymással. 1950-től 2022-ig a megye, 2023-tól a vármegye a hivatalos megjelölés.
A második világháború végéig a hivatalos elnevezés a vármegye volt, de ennek szinonimájaként széles körben használták a megye szót is, sőt, ez törvények és egyéb jogszabályok szövegében is előfordult. Az 1949. augusztus 18-án elfogadott 1949. évi XX. törvény, azaz a Magyar Népköztársaság új, szovjet mintára megalkotott Alkotmánya hivatalossá tette a „megye” megnevezést, és ettől kezdve csak történeti megjelölésekben fordult elő a „vármegye” szó.
A mai vármegyerendszer Magyarország mintegy ezer éve fennálló, területi beosztását és szervezeti rendjét tekintve sokszor és sokat változó, közigazgatási területi beosztásának legújabb szakasza. Az 1950-es megyerendezés és a tanácsrendszer bevezetése melyben a vármegyék területi beosztását módosították, és az önkormányzati rendszer 1990-es létrejötte tekinthető éles határvonalnak a megyerendszer fejlődésében, ezért a külön tárgyalást a jelenkori állapot és a megelőző történeti fejlődés különálló bemutatásának igénye indokolja.
Települések
A település – általános szóhasználattal – az a hely, ahol emberek tartósan megtelepednek, élnek és dolgoznak. Nevezhetik falunak, városnak vagy más, huzamos emberi megtelepedést jelentő közösségi formációnak is.
Magyarországon a jellemző településkategóriák a város és a falu. Ezekkel együttesen a településföldrajz tudománya foglalkozik. A saját önkormányzattal rendelkező települések közigazgatási szempontból a város vagy község címet viselik.
A település közvetlen környezete a térség vagy kistérség, idegen szóval a (földrajzi) régió. Magyarország régiókra való felosztásra többféleképpen történik, a legismertebb a közigazgatási tagolás. Így máshová esnek az európai uniós régió-besorolások, mint a különböző időkben készült hazai besorolások, amiből félreértés szokott származni.