Mezőpeterd címere

Mezőpeterd (románul Peterd) község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Címerleírás

Vörös színű címerpajzsban hegyével felfele s élével heraldikailag balra fordított lebegő ezüstszínű ekevas.

Fekvése

Mezőpeterd a Bihari-síkon található, az Ölyvös-ér közelében. A szomszédos települések: észak felől Váncsod, délkelet felől Biharkeresztes, dél felől Told, nyugat felől pedig Berettyóújfalu.

Története

Mezőpeterd első írásos említése 1291-ből való, a 16. század végén lakott hely magyarnépességgel. A hagyomány az ősi Peterdi családot tartja e helység első birtokosának, és ezt tanúsítja egy 1552-ben keltezett okirat is. A 17. század folyamán elpusztult, az 1692-es összeírás néptelen pusztaként tartotta számon. 1733-ban főleg románok, másodsorban pedig magyarok népesítették be újra. Az ortodox egyház anyakönyveit 1829-ig cirill betűkkel vezették. Köznemesi birtok, a 19. század első felében a Gázsy család tulajdona volt.

A falu Árpád-kori megtelepedését régészeti leletek bizonyítják. Eredeti neve Kereki volt. A helynév a kör alakú erdőt jelentő kerek szavunk származéka. Megtelepítői a későbbi Ártándy család ősei. Korai templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték. A váradi püspöknek fizetett tized összege szerint a 13. század végére még kis falu.
Az Ártándyak korábban csak palánkkal védett földesúri kúriájából az 1440-es évekre várkastély épült ki, melyben a birtokos család lakott. A 16. század elején országos szerepre emelkedett család tizenegy faluból álló uradalmának központja.
Bocskai István felesége, Hagymássy Katalin révén kapja meg a várat. Az 1592-től váradi főkapitányi tisztet elnyert Bocskai több száz katona elhelyezésére alkalmas, korszerű, komoly erősségé tette a várat, ahol maga is hosszabb ideig lakott.

Az eredeti kép forrása:
https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek
(az oldal megszűnt)