Mária magyar királynő címere

Címere

I. Károly címere, ami a magyar és Anjou-címerek egyesítésével jött létre, kiegészülve egy tornagallérral.

Tornagallér

A tornagallér a heraldikában olyan mellékjegy, mellyel elsősorban az uralkodócsaládon belül a fiúgyermekek születési, azaz öröklési sorrendjét jelzik. Ezzel a címertörés eszközével a királyi család tagjai egyértelműen azonosíthatók voltak, és jelezte a dinasztikus viszonyokat. A tornagallér tehát nem pusztán díszítő elem, hanem fontos heraldikai jellegzetesség, amely a családon belüli rangsort és öröklési jogot mutatta.

Mária magyar királynő

Mária magyar királynő (Anjou Mária), I. (Nagy) Lajos király és Kotromanić Erzsébet harmadik élő lánya, feltehetőleg 1371-ben született Budán. Apja már gyermekkorában „fiúsította”, vagyis fiúörökösökkel azonos jogokat ruházott rá, ezzel biztosítva nőági örökösödését Magyarországon és Lengyelországban

Életrajza

A trón megszerzése után tízévesen, 1382. szeptember 17-én Székesfehérváron koronázták meg „királyként” (rex), első nőként a Szent Koronával Magyarországon. Anyja, Erzsébet királyné lett a tényleges kormányzó, és a hatalom a Garai Miklós nádori vezette udvari központban koncentrálódott.

A női uralmat ellenző főúri csoport, élén a Horváti családdal, 1385-ben felkérte Durazzói Károlyt a trón megszerzésére. Mária ezért lemondott, és II. Károly december végén megkapta a koronát.

Polgárháború és visszatérés

Károly uralma mindössze 55 napig tartott; a királyné és anyja állítólag megrendezték meggyilkolását 1386 februárjában. Ezt követően a politikai káoszban Mária és Erzsébet Diakovárnál fogságba estek. Végül velencei tengerészeti segítséggel szabadult meg ő és társuralkodótársa, Luxemburgi Zsigmond, akivel 1387 tavaszán hivatalosan is társuralkodóvá koronázták őt.

Társuralkodás és kiszorulás (1387–1395)

Bár eleinte formálisan egyenrangú volt a férjével, idővel az államügyekbe egyre inkább Zsigmond került; a közönség és a főurak szemében a tényleges hatalom az ő kezébe vándorolt. A kancellária is csak időlegesen adta ki rendeleteit Mária nevében; 1388 körül a hatalmi irányítás már teljesen Zsigmond kezében összpontosult.

Végzetes vadászbaleset

A királynő tragikus véget ért: 1395. május 17-én lovas vadászat közben leesett a lováról, életveszélyesen megsérült. Terhes volt, és mind saját, mind magzatának élete veszélybe került — utóbbit elveszítette, ő maga pedig belehalt sérüléseibe. Váradon temették el.

Örökség és emlékezete

Az első nő, aki „királyként” foglalta el a magyar trónt, életét végig meghatározta a politikai instabilitás, főúri intrikák és női szerepének korlátai. Bár társuralkodóként először bírt formális hatalommal, gyakorlatilag háttérbe szorult. Halála után a magyar trón Zsigmond kezében maradt. A nép memóriájában a Diósgyőri vár és Novigrád kötődik hozzá: előbbiben kedvelt tartózkodási helye, utóbbiban pedig fogságának helyszíne vált emlékezetessé.