Magyarország címere (1990)

Magyarország címere az ország egyik legfontosabb állami jelképe, amely a magyar történelem és hagyomány mély rétegeit őrzi. A magyar címer mai formáját 1990. július 11-én fogadta el az Országgyűlés, amikor a koronás kiscímert választotta a köztársaság hivatalos jelképéül. A címer tervezője Piros Tibor Munkácsy-díjas grafikusművész volt.

Magyarország jelenlegi címere

Hegyes talpú, hasított pajzs: jobb oldali mezejében vörössel és ezüsttel hétszer vágott sávok láthatók, amelyeket Árpád-sávoknak nevezünk. Ezek az Árpád-ház uralkodóinak ősi jelképei, a magyar királyság egyik legrégebbi címermotívumai, amelyek a nemzeti múltat és az államalapítás korát idézik.

A bal oldali, vörös mezőben zöld hármashalom emelkedik, tetején ezüst kettős kereszttel, a korona tövében arany korona. A hármas halom eredetileg csupán alátámasztásul szolgált, mivel a magyar heraldika nem kedvelte a lebegő ábrázolásokat. Később a halmokat a Tátra, Mátra és Fátra hegyek szimbolikus megjelenítéseként is értelmezték. A hármashalom az egykori királyi központ hármas egységét – a hitet, az erőt és az akaratot – is jelképezi. A korona a 15. században került a kereszt alá, bár ez heraldikailag kissé szokatlan, hiszen az arany és ezüst színek nem érintkezhetnének.

A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik, amely az államiság folytonosságát és a szuverenitást fejezi ki. A kettős kereszt (crux gemina) a keresztény királyság és Szent István apostoli hatalmának jelképe, bár történelmi eredetéről és első használatáról a történészek között máig vita folyik.

A két pajzsmező eggyé szervezése a 14. század végén kezdődött, és Habsburg Rudolf császár uralkodása idején vált véglegessé. A 15. századtól az uralkodói címert már országcímerként is használták.

A rendszerváltás után a koronás kiscímer újbóli elfogadása a történelmi folytonosság és a nemzeti identitás megerősítésének jelképévé vált.

Forrás: Wikipédia, Arcanum, ChatGPT

Az oldalon feldolgozott, Magyarországhoz köthető címerek: