Kossuth címer
A Kossuth címer kialakulása
1848 szeptemberében az államforma megkérdőjelezhetetlenül a királyság volt. Az év decemberének elején történt, a magyar fél által törvénytelennek ítélt uralkodócsere – vagyis V. Ferdinánd lemondatása, I. Ferenc József trónra lépése – már bonyolult helyzetet idézett elő.
A korabeli magyar republikánus körök jelképévé ekkor vált a koronától megváló címer, amely lapjuknak, a Marczius Tizenötödikének hasábjain jött létre. Kossuth Lajos kezdetben ellenezte is a Szent Korona elhagyását a címerről. 1861-es hites nyilatkozatában egyenesen úgy fogalmazott, hogy a magyar korona a címer legfontosabb része, amely a nemzet tulajdona, nem pedig a királyé. Ugyanakkor kétségtelen, hogy 1849. április 14-ét követően, miután kimondták a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását már sor került a címer korona nélküli használatára. Sőt, Kossuth az emigrációja során is főként korona nélküli címerrel ellátott pénzeket bocsátott ki. Azonban az államformaváltást 1849-ben nem mondták ki, tehát ez a jelképhasználat a törvényes uralkodó hiányát inkább kifejezhette.
Forrás: Veritas
A webhely képi tartalmai a Creative Commons 4.0 licenc feltételei szerint szabadon felhasználhatók, amennyiben a forrás egyértelműen meg van jelölve, és a hivatkozás egy teljes értékű, kattintható link formájában a https://cimerek.hu oldalra vagy az adott tartalom pontos webcímére mutat.