Kassa 1502-es címere

Kassa (szlovákul: Košice kiejtése, németül: Kaschau, latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce, ukrán nyelv: Кошиці / Košyci) Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt. Egykor Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely.

Címerleírás

II. Ulászló Kassa számára Budán 1502. december 8-án adott ki újabb címereslevelet. Ez Magyarországon először tartalmazott sisakot (kettőt is), sisakdíszt és sisaktakarót, azaz teljes címert egy városi címerben. Az eredeti angyal pajzstartó is megmaradt.

A pajzsmező is nagymértékben megváltozott Az 1423-as címerzhez képest. A korábbi, három aranyliliommal díszített pajzsfő alatt a hétszer ezüsttel és vörössel vágott mező hasított lett. A baloldali mezőbe hasított (lengyel) sast helyeztek a király családi címeréből. A pajzstalpban felesége, Anna királyné családi címerének egy része látható. A pajzsforma alul hegyes. A címert az oklevélben részletesen leírták, mely következetes módon ügyel a heraldikai udvariasságra és elvekre. Ez főleg a sas leírásában nyilvánul meg. Külön megadják a sas arany fegyverzetét, kornáját és lóherében végződő pántját. Mivel a bal mezőbe helyezett hasított sas az eredetivel ellentétben balra néz, és az egész sas kétfejű lenne, mindjárt a leírása elején külön megadják, hogy egyfejű sasról van szó. Az angyal teljes alakos lett, a feje körül dicsfénnyel.

A leírás sajátosságai

A leírást nem a pajzzsal kezdik, hanem a pajzstartóval és a többi címerrésszel. Az angyal öltözéke arannyal szövött ametisztszínű, a haja világos, göndör, drágakövekkel összefogva, a fején aranykereszttel díszített koszorú van. A szárnya égszínkék, arany rögöcskékkel átszőve. Kezeivel a pajzsot tartja, mely alul kihegyezett. A pajzson két ezüst, arannyal koronázott sisak van, arany csatokkal. A sisakdíszek, a felül sárga, alul arannyal pontozott kék szárnyak közepén egy-egy aranyliliom van. A sisaktakarókat „sokszínű, mintha a szél által szétszórt hulló virágok”-ként írják le.

A magyar heraldikában itt jelenik meg először az ezüst sávok magyarázata az ország négy fő folyójával, a Dunával, Tiszával, Drávával és Szávával.

Az oklevél részletesen kifejti a város érdemeit, melyek a kiadását eredményezték (mint pl. testvére János Albert trónkövetelő magyarországi hadjárata II. Ulászló koronázása után, és Kassa egyhónapos ostroma).

A város 1504-ben az 1502-es címeradomány alapján új pecsétnyomót vésetett, mely a magyarországi reneszánsz városi pecsétnyomók egyik legszebb példája. Az ezüst pecsétnyomót, SIGIL LUM CIVITA TIS. CASSA. körirattal Antonius, kassai mester készítette. A város későbbi pecsétjeinek is ez szolgált mintaként, mert az eredeti címereslevelet a város Titkos levéltárában őrizték, a nyilvánosságtól elzárva.

Nevének eredete

Nevét valószínűleg a Kasa vagy más Ka- kezdetű személynévből kapta. A szlovák Košice (= Kosáék) párhuzamos szlovák névadás eredménye. A város neve más nyelveken: németül Kaschau, latinul Cassovia vagy Cassoviae, horvátul Kašava, lengyelül Koszyce, oroszul Кошицы / Košicy.

Fekvése

A város a Hernád partján, a róla elnevezett medence szélén, a Kojsói-havasok lábánál fekszik ott, ahol a hegyek közül kilépő folyó meglassúdik és lerakja hordalékát. Emiatt ártere sokáig vízjárta hely volt, és a rendszeres elöntésekkel lerakott iszap újította meg a talaj termőképességét. Az Árpád-korban az akkori város északi határán egy Blathan nevű mocsár terült el. A völgyben vezet a legfontosabb, Magyarországot Lengyelországgal összekötő kereskedő útvonal, aminek Kassa gyorsan egyik csomópontjává vált, mivel:

az Alföldről jövő szekeresek tovább, a hegyi utakra már nem merészkedtek be nehézkes járműveikkel, a hegyvidékiek pedig itt érhették el legkönnyebben a Tisza mellől jövő, gabonát és bort hozó vásárosokat.

Gömör vármegye felé is innen vezetett út, mert délebbre nagy mocsarak tették járhatatlanná a terepet.

Története

Középkori városfejlődés

A 13. században hospesek telepedtek le itt, a város első említése 1230-ból származik. Az 1241-es tatárjárás után kezdett fejlődni, majd a 14. században szabad királyi városi rangot kapott. Ekkor épült első temploma és fejlődtek ki céhei, például a szűcsöké. Kassa 1369-ben elsőként kapott címert Európában.

Harcok, ostromok, politikai szerep

A város többször gazdát cserélt: a 14–17. század között ostromolták királyi, erdélyi és török hadak is. Fontos politikai és egyházi központtá vált: itt halt meg Bocskai, itt tartotta esküvőjét Bethlen Gábor. 1644-ben I. Rákóczi Györgyöt itt választották magyar fejedelemmé.

Újkori változások

A 18–19. században Kassa kulturális és közigazgatási központ volt. 1802-től püspöki székhely lett, 1849-ben rövid időre magyar kézre került, majd orosz megszállás alá került.

20. századi történelem
Az első világháború után Csehszlovákiához került, majd 1938-ban visszacsatolták Magyarországhoz. 1941-ben bombatámadás érte, ami ürügyül szolgált a Szovjetunió elleni hadüzenethez. 1944-ben több ezer zsidót deportáltak innen. 1945-ben a szovjet csapatok elfoglalták, és újra Csehszlovákia része lett. Itt hirdették meg a kassai kormányprogramot.

Az eredeti kép forrása:
Wiki könyvek – Kassa címere