Karakószörcsök címere

Karakószörcsök

Veszprém vármegye, Devecseri járásban egy festői kis község, amely Magyarország Közép-Dunántúli régiójában fekszik.

Karakószörcsök a Veszprém megye nyugati részén helyezkedik el, közel Somló hegyéhez, a Torna patak völgyének északi oldalán. Az 8-as főút vonala a település déli peremén halad, de maga a központ a 8414-es útról érhető el. A vasúti megközelítés is biztosított: a Székesfehérvár–Szombathely vasútvonal érinti Karakószörcsököt, melynek helyi megállója van.

Karakószörcsők története

Először 1288-ban tűnt fel Zurchuk írásmóddal, később – 1426-ban – már Karakozurchek. Először királynéi birtokként szerepelt, majd kisebb nemesek birtokolták. Az egytelkes kisnemesek 1488-ban négy forint országos adót fizettek. Tehát már a középkorban nemesi falunak számított, bár néhány jobbágy is élt már itt ekkor.

A török időkben elpusztásodott, lakatlanná vált. A dézsmaszedők 1571-ben már pusztának mondták, s csak 1603-ban került ismét az adószedők jegyzékébe. Ekkor csak egytelkes nemeseit említik, jobbágysága nincsen. A faluban élő zsellérréteg a 19. század elején is csak kis hányada volt a nemességnek.

A lakosság őstermeléssel és szőlőműveléssel foglalkozott. A Somló nagyszőlősi részének szőlőbirtokosai között már 1542-ben szerepeltek a karakószörcsöki szőlősgazdák. Népessége a középkorban is magyar anyanyelvű volt, nagyobbrészt római katolikus, kisebb részt evangélikus hitű lakossággal. Iskolájában 1771 óta tanítanak.

Nevezetességek és kultúra

Karakószörcsökön két templom is áll: egy római katolikus és egy evangélikus templom. A település említést kapott Móra Ferenc Csőszfogadás című művében, noha ott kissé módosított névalakban szerepel: “Karakószörcsög”.

Forrás: Wikipedia