III. Béla magyar király címere
Címerleírás
A címer a pecsétje alapján lett újra rajzolva. A kettős kereszt, mely 1190 táján bukkan fel először III. Béla pecsétjén és valószínűleg bizánci eredetű. (Béla a bizánci trón örököseként az ottani császári udvarban nevelkedett.) A későbbi változatokon megjelenik a hármas halom, majd rajta a korona, melyből a kettős kereszt kinő.
III. Béla – a „lovagkirály”
(1148 körül – 1196. április 23.) az Árpád-ház egyik legjelentősebb uralkodója, Magyarország királya 1172 és 1196 között. Ifjúként Bizáncban nevelkedett, ahol a császár örököseként is számításba vették. Hazatérése után, bátyja, III. István halálát követően lépett trónra. Házastársa: Châtillon Anna Fiai: I. Imre és II. András magyar királyok.
Uralkodása alatt Magyarország politikailag és gazdaságilag is megerősödött. Béla létrehozta a királyi kancelláriát, amely megalapozta a rendszeres írásbeliséget. Az ő korában született a Halotti beszéd és könyörgés, a legrégebbi fennmaradt magyar nyelvemlék, valamint ekkor működött a Gesta Hungarorum szerzője, Anonymus is.
Külpolitikájában sikeresen terjesztette ki a magyar befolyást: visszafoglalta Horvátországot és Dalmáciát, ellenőrzést szerzett Bosznia, Szerémség és időlegesen Halics felett is. Szoros kapcsolatokat ápolt a pápasággal, valamint a nyugati keresztény királyságokkal. A ciszterci rend támogatásával Franciaországból érkező kultúrhatásokat honosított meg Magyarországon, erősítve az ország európai integrációját.
III. Béla uralkodása idején Magyarország az egyik legerősebb közép-európai királysággá vált. Halála előtt keresztes hadjáratra készült, de 1196-ban meghalt. Székesfehérváron temették el, sírja a 19. századi régészeti feltárások révén került újra napvilágra, és ma is az Árpád-házi uralkodók kutatásának fontos forrása.
Jelentősége
A magyar középkor egyik legkiemelkedőbb királya volt: uralma alatt a Magyar Királyság politikai stabilitást, gazdasági gyarapodást és nemzetközi tekintélyt nyert, amely alapot teremtett az Árpád-ház későbbi sikereihez.
Temetésére Székesfehérváron került sor, sírja és földi maradványai 1848-ban feltárásra kerültek — fontosak az Árpád-ház archeogenetikai kutatásai szempontjából.
Az eredeti kép forrása: Internet
A szöveg forrása: ChatGPT
A webhely képi tartalmai a Creative Commons 4.0 licenc feltételei szerint szabadon felhasználhatók, amennyiben a forrás egyértelműen meg van jelölve, és a hivatkozás egy teljes értékű, kattintható link formájában a https://cimerek.hu oldalra vagy az adott tartalom pontos webcímére mutat.
