II. Károly magyar király címere
II. (kis) Károly magyar király címere Címere Magyarország-Jeruzsálem-Nápoly címerei összevonva II. (kis) Károly Magyarország és Nápoly királya (1345 – 1386. február 24.) az Anjou-ház tagja, Nápoly királya (III. Károlyként) és rövid ideig Magyarország királya is volt. A magyar forrásokban gyakran Kis Károly néven említik. Gyermekkorát részben a magyar királyi udvarban töltötte, nagybátyja, I. (Nagy) Lajos […]
Kossuth címer
1848 szeptemberében az államforma megkérdőjelezhetetlenül a királyság volt. Az év decemberének elején történt, a magyar fél által törvénytelennek ítélt uralkodócsere – vagyis V. Ferdinánd lemondatása, I. Ferenc József trónra lépése – már bonyolult helyzetet idézett elő.
I. Lajos magyar király címere
I. Lajos magyar király címerének vektoros rekonstrukciója. A munka alapjait az eredeti csat és a címerleírás együttesen adta.
I. László magyar király fiktív címere
Szent László egyik fiktív, képzeletbeli címere az Ingeram-kódexből (1459)
III. László magyar király címere
III. László magyar király címere Címerleírás Az oroszlánokkal kiegészített címerpajzs eredetileg Imre király jelképe volt. III. László (horvátul Ladislav III., angolul Ladislaus III.; Székesfehérvár, 1200 körül – Bécs, 1205. május 7.) Magyarország királya volt 1204 és 1205 között. Apja Imre király, anyja Aragóniai Konstancia királyné. Egyetlen gyermekükként három- vagy ötévesen koronázták meg, így a magyar […]
IV. László magyar király címere
IV. (kun) László magyar király címere Címerleírás A címer újra rajzolása a pecsétje alapján IV. László IV. László, más néven Kun László (1262 – 1290. július 10.) a középkori Magyar Királyság egyik legellentmondásosabb alakja volt. V. István és Kun Erzsébet fiaként látta meg a napvilágot, trónra lépése pedig már gyermekkorában, 1272-ben bekövetkezett, amikor apja váratlanul […]
Magyar Királyság címere a 14. századból
A két pajzsmező eggyé szervezése a 14. század végén kezdődik meg, de csak Habsburg Rudolf császár (1576-1608) idejében véglegesül. A 15. századtól kezdték az uralkodói címert egyben országcímernek tekinteni.
Magyar Királyság 1916-os kiscímere
Hasított pajzs alul betolt, behajló szelű ékkel. Jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező; balról vörös mezőben zöld hármashalomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst, talpas kettőskereszt; az éken, amelynek felső csúcsa a jobboldali címermező felüliről számított ötödik vágóvonaláig ér, ezüsttel és vörössel öt sorban sakkolt mező. A pajzson a magyar szent korona nyugszik.
Magyar Szent Korona Országainak angyalos középcímere
A címer 1867 és 1915 között volt használatban.
Az eredeti kép forrása: Hugo Gerhard Ströhl: Wappenrolle Österreich-Ungarns. Dritte Auflage, Wien 1900, S. 5f.
Magyar Szent Korona Országainak középcímere
A címer 1867 és 1915 között volt használatban. Az eredeti kép forrása: Hugo Gerhard Ströhl: Wappenrolle Österreich-Ungarns. Dritte Auflage, Wien 1900, S. 5f.