Kategória: Településcímer

Jelenlegi és történelmi település címerek

  • Hajnik címere

    Részletek

    Hajnik címerének újra rajzolása az eredeti pecsét alapján. (szlovákul: Hájniky) Szliács városrésze, 1960-ig önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

    , , ,
  • Kiskunlacháza címere

    Részletek

    Felkérést kaptam Kiskunlacháza címerének megrajzolására.

    Az új címerben Kiskunlacháza és Pereg meglévő címerei lettek összevonva, jelképezve a két település összeolvadását.

    Kiskunlacháza város Pest megyében, a Ráckevei kistérségben fekszik. Népessége 8876 fő (2018). A valamikori két önálló falu, Kiskunlacháza (Lacháza) és Pereg összeépüléséből, majd hivatalos egyesítéséből (1950) alakult ki, és ma már a környék legnagyobb településének számít. A kiskun lakosairól és a középkori birtokos Lack családról elnevezett falu első ismert neve Szántó, amelyet 1285-ben említ először oklevél. Pereg szintén létezett már a középkorban, az 1300-as évek elejétől több helyen találhatunk rá utalást. A 150 éves török uralom alatt Lacháza többször menekülni kényszerült, Pereg pusztává vált.

    Kiskunlackháza nevének első része: a tájegységre (Kiskunság) utal, míg Lacháza a falu (előző nevén Szántó) egykori birtokosáról Kolos fia Lackról, illetve a tőle leszármazó szántai Lackfiakról kapta a Lackháza (Lacháza) nevet.

    Pereg Árpád-kori település, 1950-től szintén Kiskunlacháza része. Pereg a 13. században részben Fehérvár földje, részben nemesi birtok volt. Első ismert tulajdonosa Peregi.

    , ,
  • Sajólászlófalva címere

    Részletek

    Sajólászlófalva új hivatalos címere.

    Álló, ovális, kék, katonai pajzs alján, hullámos, ezüst pólyával megrakott zöld mező, mely felett, lebegő, zöld leveles arany szőlőfürt helyezkedik el. A két, száraival egymást keresztező fűzfaággal keretezett pajzs felett pedig arany korona látható.

    Az ezüst pólya és a fűzfaágak a Sajó folyót szimbolizálják, míg a szőlőfürt a település régmúltra tekintő szőlőművelési hagyományát.

    , ,
  • Garamhalászi címere

    Részletek

    Garamhalászi (Ribár, szlovákul: Rybáry) címere. Szliács városrésze, 1960-ig önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

    A címer egy régi pecsét alapján lett újra rajzolva.

    , , ,
  • Munkáim kategóriákba rendezve

    , , , , , , , , ,

    Legutóbbi bejegyzések

    • Árpád-ház címere
      Részletek

      Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia. Árpád fejedelem leszármazottainak uralkodása idején került sor a magyar királyság megalapítására. Árpád utódai közül a Géza által vezetett fejedelemség emelkedett ki a többi közül.

      Alapítva8. század
      AlapítóÁlmos vezér
      Kihalt1301. január 14.
      Utolsó tagIII. András magyar király


      Forrás: Wikipédia

    • I. Károly magyar király címere
      Részletek

      Az Anjou-házi királyok örökösödési jogukat hangsúlyozandó megtartották, és kiegészítették az Anjouk családi címerében szereplő liliommal. Ennek nyomán a 15. században a vegyesházi uralkodók többnyire szintén beillesztették saját családi címerükbe.

    • Hajnik címere
      Részletek

      Hajnik címerének újra rajzolása az eredeti pecsét alapján. (szlovákul: Hájniky) Szliács városrésze, 1960-ig önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

    • Kiskunlacháza címere
      Részletek

      Felkérést kaptam Kiskunlacháza címerének megrajzolására.

      Az új címerben Kiskunlacháza és Pereg meglévő címerei lettek összevonva, jelképezve a két település összeolvadását.

      Kiskunlacháza város Pest megyében, a Ráckevei kistérségben fekszik. Népessége 8876 fő (2018). A valamikori két önálló falu, Kiskunlacháza (Lacháza) és Pereg összeépüléséből, majd hivatalos egyesítéséből (1950) alakult ki, és ma már a környék legnagyobb településének számít. A kiskun lakosairól és a középkori birtokos Lack családról elnevezett falu első ismert neve Szántó, amelyet 1285-ben említ először oklevél. Pereg szintén létezett már a középkorban, az 1300-as évek elejétől több helyen találhatunk rá utalást. A 150 éves török uralom alatt Lacháza többször menekülni kényszerült, Pereg pusztává vált.

      Kiskunlackháza nevének első része: a tájegységre (Kiskunság) utal, míg Lacháza a falu (előző nevén Szántó) egykori birtokosáról Kolos fia Lackról, illetve a tőle leszármazó szántai Lackfiakról kapta a Lackháza (Lacháza) nevet.

      Pereg Árpád-kori település, 1950-től szintén Kiskunlacháza része. Pereg a 13. században részben Fehérvár földje, részben nemesi birtok volt. Első ismert tulajdonosa Peregi.

    • Sajólászlófalva címere
      Részletek

      Sajólászlófalva új hivatalos címere.

      Álló, ovális, kék, katonai pajzs alján, hullámos, ezüst pólyával megrakott zöld mező, mely felett, lebegő, zöld leveles arany szőlőfürt helyezkedik el. A két, száraival egymást keresztező fűzfaággal keretezett pajzs felett pedig arany korona látható.

      Az ezüst pólya és a fűzfaágak a Sajó folyót szimbolizálják, míg a szőlőfürt a település régmúltra tekintő szőlőművelési hagyományát.