A mai Magyarország területének jelenlegi és történelmi Magyar Királyság címerei
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia. Árpád fejedelem leszármazottainak uralkodása idején került sor a magyar királyság megalapítására. Árpád utódai közül a Géza által vezetett fejedelemség emelkedett ki a többi közül.
| Alapítva | 8. század |
| Alapító | Álmos vezér |
| Kihalt | 1301. január 14. |
| Utolsó tag | III. András magyar király |
Forrás: Wikipédia
Az Anjou-házi királyok örökösödési jogukat hangsúlyozandó megtartották, és kiegészítették az Anjouk családi címerében szereplő liliommal. Ennek nyomán a 15. században a vegyesházi uralkodók többnyire szintén beillesztették saját családi címerükbe.
Hajnik címerének újra rajzolása az eredeti pecsét alapján. (szlovákul: Hájniky) Szliács városrésze, 1960-ig önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.
Felkérést kaptam Kiskunlacháza címerének megrajzolására.
Az új címerben Kiskunlacháza és Pereg meglévő címerei lettek összevonva, jelképezve a két település összeolvadását.
Kiskunlacháza város Pest megyében, a Ráckevei kistérségben fekszik. Népessége 8876 fő (2018). A valamikori két önálló falu, Kiskunlacháza (Lacháza) és Pereg összeépüléséből, majd hivatalos egyesítéséből (1950) alakult ki, és ma már a környék legnagyobb településének számít. A kiskun lakosairól és a középkori birtokos Lack családról elnevezett falu első ismert neve Szántó, amelyet 1285-ben említ először oklevél. Pereg szintén létezett már a középkorban, az 1300-as évek elejétől több helyen találhatunk rá utalást. A 150 éves török uralom alatt Lacháza többször menekülni kényszerült, Pereg pusztává vált.
Kiskunlackháza nevének első része: a tájegységre (Kiskunság) utal, míg Lacháza a falu (előző nevén Szántó) egykori birtokosáról Kolos fia Lackról, illetve a tőle leszármazó szántai Lackfiakról kapta a Lackháza (Lacháza) nevet.
Pereg Árpád-kori település, 1950-től szintén Kiskunlacháza része. Pereg a 13. században részben Fehérvár földje, részben nemesi birtok volt. Első ismert tulajdonosa Peregi.
Sajólászlófalva új hivatalos címere.
Álló, ovális, kék, katonai pajzs alján, hullámos, ezüst pólyával megrakott zöld mező, mely felett, lebegő, zöld leveles arany szőlőfürt helyezkedik el. A két, száraival egymást keresztező fűzfaággal keretezett pajzs felett pedig arany korona látható.
Az ezüst pólya és a fűzfaágak a Sajó folyót szimbolizálják, míg a szőlőfürt a település régmúltra tekintő szőlőművelési hagyományát.
Garamhalászi (Ribár, szlovákul: Rybáry) címere. Szliács városrésze, 1960-ig önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.
A címer egy régi pecsét alapján lett újra rajzolva.
I. Lajos magyar király címerének vektoros rekonstrukciója. A munka alapjait az eredeti csat és a címerleírás együttesen adta.
Szakmai segítség: Dr. csáky Imre
A címer leírása:
„[…] Bár volnék olyan elmés és bölcs, hogy czímerének ragyogó fényét, melyet ő becsülettel visel, akaratom szerint magasztalhatnám! Paizsát semmi folt nem ékteleníti, ezüstös színben ragyog és két egyenlő mezőre van osztva. Az egyik mező világos színben fénylik tiszta gyöngyöktől és rubintoktól, és fényesre van csiszolva, benne pedig vízszintes irányban nyolcz díszes pólya fekszik; a másik mező égszínű, gazdagon díszítve domború aranyos liliomokkal, melyek bőséges sugaraikkal sokszor megvédték a czímert, és a melyeket nézni igen kellemes. A sisak ormát gazdagon ékített aranykorona díszíti, melyben sok drágakő ragyog, és a mely fényesre van simítva; a koronából két strucztoll áll ki, közből pedig látni lehet a strucz hermelines nyakát; szemei rubintoktól tündökölnek az ellenség felé, csőre aranyból való, melyben gyönyörűen tart egy szépen görbült és aranyból készült patkóalakú tárgyat. Feje aranynyal gazdagon van koronázva. […]”
A kisvárdai Várday család a Gút-Keled nemzetségből származtatja magát. Várdai István a legismertebb a leszármazók közül, aki tanulmányait Krakkóban kezdte, Bécsben folytatta, majd négy évet töltött Páduában és Ferrarában. Az egyházi ranglétrán előre jutva kalocsai érsek lett, majd a pápa bíborossá nevezte ki.
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia. Árpád fejedelem leszármazottainak uralkodása idején került sor a magyar királyság megalapítására. Árpád utódai közül a Géza által vezetett fejedelemség emelkedett ki a többi közül.
| Alapítva | 8. század |
| Alapító | Álmos vezér |
| Kihalt | 1301. január 14. |
| Utolsó tag | III. András magyar király |
Forrás: Wikipédia
Az Anjou-házi királyok örökösödési jogukat hangsúlyozandó megtartották, és kiegészítették az Anjouk családi címerében szereplő liliommal. Ennek nyomán a 15. században a vegyesházi uralkodók többnyire szintén beillesztették saját családi címerükbe.
Hajnik címerének újra rajzolása az eredeti pecsét alapján. (szlovákul: Hájniky) Szliács városrésze, 1960-ig önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.
Felkérést kaptam Kiskunlacháza címerének megrajzolására.
Az új címerben Kiskunlacháza és Pereg meglévő címerei lettek összevonva, jelképezve a két település összeolvadását.
Kiskunlacháza város Pest megyében, a Ráckevei kistérségben fekszik. Népessége 8876 fő (2018). A valamikori két önálló falu, Kiskunlacháza (Lacháza) és Pereg összeépüléséből, majd hivatalos egyesítéséből (1950) alakult ki, és ma már a környék legnagyobb településének számít. A kiskun lakosairól és a középkori birtokos Lack családról elnevezett falu első ismert neve Szántó, amelyet 1285-ben említ először oklevél. Pereg szintén létezett már a középkorban, az 1300-as évek elejétől több helyen találhatunk rá utalást. A 150 éves török uralom alatt Lacháza többször menekülni kényszerült, Pereg pusztává vált.
Kiskunlackháza nevének első része: a tájegységre (Kiskunság) utal, míg Lacháza a falu (előző nevén Szántó) egykori birtokosáról Kolos fia Lackról, illetve a tőle leszármazó szántai Lackfiakról kapta a Lackháza (Lacháza) nevet.
Pereg Árpád-kori település, 1950-től szintén Kiskunlacháza része. Pereg a 13. században részben Fehérvár földje, részben nemesi birtok volt. Első ismert tulajdonosa Peregi.
Sajólászlófalva új hivatalos címere.
Álló, ovális, kék, katonai pajzs alján, hullámos, ezüst pólyával megrakott zöld mező, mely felett, lebegő, zöld leveles arany szőlőfürt helyezkedik el. A két, száraival egymást keresztező fűzfaággal keretezett pajzs felett pedig arany korona látható.
Az ezüst pólya és a fűzfaágak a Sajó folyót szimbolizálják, míg a szőlőfürt a település régmúltra tekintő szőlőművelési hagyományát.
