Árpád-ház címere

Címerleírás

Az Árpád-ház családi címere a vörössel és ezüsttel hétszer vágott pajzs volt. Az államcímerben ezt egy hasított pajzs jobb oldali mezőjében jelenítették meg, a bal mezőben a Magyarországot jelképező kettős kereszttel együtt. A külföldi heraldikai irodalomban a vágásos címert gyakran Magyarország „régi” címerének nevezik, a kettős keresztes címert pedig Magyarország „új” címerének.

Árpád-sávok – a vörös-ezüst sávok eredete

Az Árpád-sávok a kései Árpád-házi uralkodók által használt, vörös és ezüst színekkel hétszer (ritkábban ötször vagy nyolcszor) vágott címermotívum, amely a 13. század második felében jelent meg. A vörös-ezüst sávos pajzsmező első ismert zászlós ábrázolása az 1270-es évekből származik. A motívum az Árpád-kor végén vált elterjedtté, majd a magyar címer állandó részévé fejlődött.

Az Árpád-sávos zászlók különféle változatai a magyar települések zászlóiban is megjelennek, eltérő sávszámmal. A szimbólum megtalálható számos állami, katonai és rendvédelmi szerv címerében is, például az Alkotmányvédelmi Hivatal emblémájában. A sávos zászlók részei az ünnepélyes alkalmakkor használt történelmi zászlósornak, így például az Árpád-házhoz, illetve II. Rákóczi Ferenc lovasságához köthető sávos, álló zászlók is.

Az „Árpád-ház” elnevezés eredete

A mai történeti szóhasználatban Árpád-házként ismert uralkodói dinasztia tagjai soha nem nevezték magukat így. Bár a honfoglaló Árpád fejedelem jelentős alak volt, neve csak ritkán került elő névadáskor: mindössze egy Árpád nevű herceg (II. Géza fia) ismert, míg Álmos nevű herceg csak kettő (I. Géza és Vak Béla fia), utóbbi esetében a névválasztás nem biztosan a honfoglaló Álmosra utal.

A középkori források más kifejezéseket használtak. Kézai Simon a dinasztiát de genere Turul, vagyis Turul-nemzetségként említette, ami egyedi megnevezés, máshol nem fordul elő. Ez az értelmezés valószínűleg inkább a király és a nemesség viszonyának átalakulását tükrözte. A korabeli szóhasználat inkább a „szent királyok nemzetsége”kifejezést részesítette előnyben.

Árpád-házi fejedelmek és királyok

Fejedelmek

• Almos vezér (858-895)
• Árpád fejedelem (895-907)
• Zolta nagyfejedelem (907-947)
• Falicsi nagyfejedelem (947-955)
• Taksony nagyfejedelem (955-972)
• Géza nagyfejedelem (972-997)
• Vajk (István király pogány neve) (997-1000)

Királyok

• I. (Szent) István (1000-1038)
• Péter magyar király (1038-1041)
• Aba Sámuel (1041-1044)
• Péter magyar király (1044-1046) másodszor
• I. András (1046-1060)
• I. Béla (1060-1063)
• Salamon (1063-1074)
• I. Géza (1074-1076)
• I. (Szent) László (1077-1095)
• (Könyves) Kálmán (1095-1116)
• II. István (1116-1131)
• II. (Vak) Béla (1131-1141)
• II. Géza (1141-1162)
• III. István (1162-1172)
• III. Béla (1172-1196)
• Imre (1196-1204)
• III. László (1204-1205)
• II. András (1205-1235)
• IV. Béla (1235-1270)
• V. István (1270- 1272)
• IV. (Kun) László (1272-1290)
• III. András (1290-1301) Az utolsó aranyágacska

Az eredeti kép forrása: Internet
Szöveg forrása: Wikipedia, ChatGPT