Kassa 1423-as címere

Kassa (szlovákul: Košice kiejtése, németül: Kaschau, latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce, ukrán nyelv: Кошиці / Košyci) Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt. Egykor Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely.

Címerleírás

Az 1423-as címeradomány mezője már ezüsttel és vörössel hétszer vágott (és – egyes vélemények szerint – nem vörössel és ezüsttel, mint 1369-ben).

Zsigmond király 1423. január 31-én, Pozsonyban a Knol László mester, kassai esküdt által előterjesztett folyamodványra privilégium formájában adta ki a város címereslevelét. Ez szinte változatlan átirata az eredeti 1369-es címeradománynak, de tartalmazza a címer ábráját is, melyben a pajzsot agyal tartja, mint a városi kispecséten. A címereslevél bal alsó sarkában ábrázolták Hebenstreyt János, a korabeli kassai bíró címerét is, noha nem ő járt közben az adománylevél kiadásáért és az oklevél a nevét nem említi. (Egyesek őt tartják a címerfestőnek is.

Nevének eredete

Nevét valószínűleg a Kasa vagy más Ka- kezdetű személynévből kapta. A szlovák Košice (= Kosáék) párhuzamos szlovák névadás eredménye. A város neve más nyelveken: németül Kaschau, latinul Cassovia vagy Cassoviae, horvátul Kašava, lengyelül Koszyce, oroszul Кошицы / Košicy.

Fekvése

A város a Hernád partján, a róla elnevezett medence szélén, a Kojsói-havasok lábánál fekszik ott, ahol a hegyek közül kilépő folyó meglassúdik és lerakja hordalékát. Emiatt ártere sokáig vízjárta hely volt, és a rendszeres elöntésekkel lerakott iszap újította meg a talaj termőképességét. Az Árpád-korban az akkori város északi határán egy Blathan nevű mocsár terült el. A völgyben vezet a legfontosabb, Magyarországot Lengyelországgal összekötő kereskedő útvonal, aminek Kassa gyorsan egyik csomópontjává vált, mivel:

az Alföldről jövő szekeresek tovább, a hegyi utakra már nem merészkedtek be nehézkes járműveikkel, a hegyvidékiek pedig itt érhették el legkönnyebben a Tisza mellől jövő, gabonát és bort hozó vásárosokat.

Gömör vármegye felé is innen vezetett út, mert délebbre nagy mocsarak tették járhatatlanná a terepet.

Nevének eredete

Nevét valószínűleg a Kasa vagy más Ka- kezdetű személynévből kapta. A szlovák Košice (= Kosáék) párhuzamos szlovák névadás eredménye. A város neve más nyelveken: németül Kaschau, latinul Cassovia vagy Cassoviae, horvátul Kašava, lengyelül Koszyce, oroszul Кошицы / Košicy.

Fekvése

A város a Hernád partján, a róla elnevezett medence szélén, a Kojsói-havasok lábánál fekszik ott, ahol a hegyek közül kilépő folyó meglassúdik és lerakja hordalékát. Emiatt ártere sokáig vízjárta hely volt, és a rendszeres elöntésekkel lerakott iszap újította meg a talaj termőképességét. Az Árpád-korban az akkori város északi határán egy Blathan nevű mocsár terült el. A völgyben vezet a legfontosabb, Magyarországot Lengyelországgal összekötő kereskedő útvonal, aminek Kassa gyorsan egyik csomópontjává vált, mivel:

az Alföldről jövő szekeresek tovább, a hegyi utakra már nem merészkedtek be nehézkes járműveikkel, a hegyvidékiek pedig itt érhették el legkönnyebben a Tisza mellől jövő, gabonát és bort hozó vásárosokat.

Gömör vármegye felé is innen vezetett út, mert délebbre nagy mocsarak tették járhatatlanná a terepet.

Története

Középkori városfejlődés

A 13. században hospesek telepedtek le itt, a város első említése 1230-ból származik. Az 1241-es tatárjárás után kezdett fejlődni, majd a 14. században szabad királyi városi rangot kapott. Ekkor épült első temploma és fejlődtek ki céhei, például a szűcsöké. Kassa 1369-ben elsőként kapott címert Európában.

Harcok, ostromok, politikai szerep

A város többször gazdát cserélt: a 14–17. század között ostromolták királyi, erdélyi és török hadak is. Fontos politikai és egyházi központtá vált: itt halt meg Bocskai, itt tartotta esküvőjét Bethlen Gábor. 1644-ben I. Rákóczi Györgyöt itt választották magyar fejedelemmé.

Újkori változások

A 18–19. században Kassa kulturális és közigazgatási központ volt. 1802-től püspöki székhely lett, 1849-ben rövid időre magyar kézre került, majd orosz megszállás alá került.

20. századi történelem
Az első világháború után Csehszlovákiához került, majd 1938-ban visszacsatolták Magyarországhoz. 1941-ben bombatámadás érte, ami ürügyül szolgált a Szovjetunió elleni hadüzenethez. 1944-ben több ezer zsidót deportáltak innen. 1945-ben a szovjet csapatok elfoglalták, és újra Csehszlovákia része lett. Itt hirdették meg a kassai kormányprogramot.

Az eredeti kép forrása: Wiki könyvek – Kassa címere
Szöveg forrása: Wikipedia