V. István magyar király címere

Címerleírás

A címer újra rajzolása a pecétje alapján

V. István

V. István (előtte 1239 – 1272. augusztus 6., Csepel-sziget) Magyarország és Horvátország királya 1270–1272 között, IV. Béla idősebb fia volt WikipediaArcanum. Már gyermekkorában, 1246-ban második királyként koronázták, később Stíria hercege (1258–1260), majd Erdély feje lett WikipediaArcanum.

Fiatalon saját birtokaiért és jogaiért küzdött. 1262-ben apja rákényszerítette, hogy a Duna keleti részét önállóan kormányozza, majd emiatt belháború robbant ki apa és fia között Wikipediaerdelyinaplo.ro. Később 1270. május 3-án koronázták meg Magyarország és Horvátország királyává Wikipedia.

Uralkodása alatt sikeresen visszaverte II. Ottokár cseh királyt: 1271-ben legyőzte Pozsonynál és Mosonnál, majd békét kötöttek, melyben Ottokár lemondott a lázadó bárók támogatásáról, cserébe V. István engedett nővére által elvitt kincsek ügyében old.rubicon.huKatolikus LexikonMandinererdelyinaplo.roEncyclopedia Britannica.

Belső reformokat tervezett: fejlesztette a városokat, privilegizálta a szász településeket, átszervezte az udvari birtokszervezetet, illetve országos gyűléseket hívott össze a főurak számára magyarhirlap.huMandiner. Dinamikus és megújulást hozó uralkodásának vége tragikusan rövid lett: 1272-ben elrabolták fiát, Lászlót, amely esemény után István megbetegedett, és augusztus 6-án elhunyt. Testét a Margit-szigeti domonkos kolostorban, húga, Szent Margitközelében temették el MandinerKatolikus Lexikonmagyarhirlap.hu.

Jelentősége és öröksége

Erőskezű, előrelátó uralkodó volt, aki törekedett az ország belső egysége, a központi hatalom megerősítése és a külkapcsolatok stabilizálása felé.
Bár uralkodása mindössze két évig tartott, a trónharcok utáni konszolidáció és reformtervek nyomán élénk emlékezete maradt – sokan őt tekintik az Árpád-ház második honalapítójának

Az eredeti kép forrása: Internet
A szöveg forrása: ChatGPT

Facebook
Twitter
LinkedIn

A webhely képi tartalmai a Creative Commons 4.0 licenc feltételei szerint szabadon felhasználhatók, amennyiben a forrás egyértelműen meg van jelölve, és a hivatkozás egy teljes értékű, kattintható link formájában a https://cimerek.hu oldalra vagy az adott tartalom pontos webcímére mutat.