Heraldikai jobb és bal oldal

Jobb oldal

A jobb oldal a heraldikában az az oldal, melyet a természetes szóhasználatban a bal oldalnak neveznek. A címertanban tehát az oldalak felcserélődnek, mert a heraldikai ábrázolásokat a képzeletbeli címerviselő szemszögéből vizsgáljuk, azaz a címer tulajdonosának nézete élvez elsőbbséget. Az oldalak felcserélődését a heraldikai „udvariasság” (fr: la courtoisie) indokolja. A jobb oldal a heraldikai bal oldalhoz képest az elsődleges, az előkelőbb oldal, mert ez a természetes (az emberek többsége is jobbkezes) és egyfajta szerencsére vagy előnyös, előkelő tulajdonságra utal. Ez a szemlélet hatással van a címerképek ábrázolására is. Az oroszlán például a heraldikában szinte mindig jobbra néz. A többi címerkép szokásos módon szintén jobbfelé néz, fut, ugrik stb. A címerleírásban csak azt kell megemlíteni, ha a helyzetük vagy pózuk nem szokványos, azaz balra néznek, futnak, ugranak stb.

A jobb oldal más fogalmakkal is kifejezhető. Így például a hasított pajzsban a jobb oldali mezőre az elöl (de: vorn), el(ül)ső, belső szavak is alkalmazhatók. A modern nemzetközi heraldika a dexter elnevezést használja a jobb oldalra.

Névváltozatok

jobbikon (Sváby Frigyes Turul 1889/3. 123.), jobb kézt (Szendrei 1896. 95.), czímertanilag jobb oldalon (Uo. 148.), jobb (heraldice) (Szendrei 1896. 128.), (heraldice) jobboldali (Csoma-Csergheő ArchÉrt. 1884/4. 302.), heraldice jobboldalon (Halaváts Gyula ArchÉrt. 1907. 222.), bal oldali <helytelen meghatározás> (Gudenus I. 599.), elől <a hasításban> (Turul 1998/3-4. 67.), innen (Nagy Iván I. 7.), dexter: jobbján, jobb kéz felö́l való, dextrum cornu: jobb ſzárnya a’ ſeregnek (Pápai/Bod 205.), igaza (?) (bazilika-esztergom.hu), 1607: hinc: innen <jobbról> (Szálkai 2010. 53.), 1701: dextrum: jobb oldal (uo. 111.), pajzs jobb oldalán álló <jobbra tolt ‘férfiú’> (Sváby Frigyes Turul 1889/3. 123.)

de: rechte Seite, en: dexter (side)

Bal oldal

A bal oldal a heraldikában az az oldal, melyet a normális szóhasználatban a jobb oldalnak neveznek. A címertanban tehát az oldalak felcserélődnek, mert a heraldikai ábrázolásokat a címerviselő szemszögéből vizsgáljuk, azaz a címer tulajdonosának nézete élvez elsőbbséget. A bal oldal a heraldikai jobb oldalhoz képest a másodlagos, a kevésbé előkelő oldal, mert egyfajta balszerencsére vagy előnytelen tulajdonságra utal. A címerképek szokásos módon szintén jobbfelé néznek, futnak, ugranak stb. A címerleírásban csak azt kell megemlíteni, ha a helyzetük vagy pózuk nem szokványos, azaz balra néznek, futnak, ugranak stb.

A bal oldal más fogalmakkal is kifejezhető. Így például a hasított pajzsban a bal oldali mezőrea hátul (de: hinten), hátsó, külső szavak is alkalmazhatók. A modern nemzetközi heraldika a sinister elnevezést használja a bal oldalra.

Névváltozatok

balon (Sváby Frigyes Turul 1889/3. 123.), heraldikusan balfelé (Supka Géza ArchÉrt. 1907. 97.), baloldali (Szendrei 1896. 148.), jobbról <helytelen meghatározás> (Gudenus I. 218.), hátsó <a hasításban> (Turul 1998/3-4. 67.), külső <a hasításban> (Gudenus I. 25.), onnan (Nagy Iván I. 7.), læva: bal kéz, ad lævam: bal felö́l (Pápai/Bod 362.), lævus: balog, szerentsétlen (uo. 363.), siniſter: balog, bal kéz felé-való, siniſtra: bal kéz, szerencsétlenség (uo. 568.), 1607: illinc: onnan <balról> (Szálkai 2010. 53.), 1605: hinc inde: innen és onnan (uo. 51.), 1701: sinistra: bal oldal (uo. 111.)

de: linke Seite, en: sinister (side)

Oldalak szimbolikája

A mitologikus gondolkodásban a jobb a pozitív, a bal a negatív jelentések hordozója. A középkori európai misztériumjátékokban a bal oldalon jelenítették meg a poklot, a jobb oldalon a mennyországot.

Forrás: Wikipédia