Kossuth címer

1848 szeptemberében az államforma megkérdőjelezhetetlenül a királyság volt. Az év decemberének elején történt, a magyar fél által törvénytelennek ítélt uralkodócsere – vagyis V. Ferdinánd lemondatása, I. Ferenc József trónra lépése – már bonyolult helyzetet idézett elő. A korabeli magyar republikánus körök jelképévé ekkor vált a koronától megváló címer, amely lapjuknak, a Marczius Tizenötödikének hasábjain jött létre. Kossuth Lajos kezdetben ellenezte is a Szent Korona elhagyását a címerről. 1861-es hites nyilatkozatában egyenesen úgy fogalmazott, hogy a magyar korona a címer legfontosabb része, amely a nemzet tulajdona, nem pedig a királyé. Ugyanakkor kétségtelen, hogy 1849. április 14-ét követően, miután kimondták a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását már sor került a címer korona nélküli használatára. Sőt, Kossuth az emigrációja során is főként korona nélküli címerrel ellátott pénzeket bocsátott ki. Azonban az államformaváltást 1849-ben nem mondták ki, tehát ez a jelképhasználat a törvényes uralkodó hiányát inkább kifejezhette.

Forrás: Veritas

A webhely tartalmai a Creative Commons 4.0 feltételei szerint használhatók fel, kizárólag abban az esetben, ha egyértelműen megjelölik a forrást és a hivatkozásban a https://cimerek.hu oldalra, vagy az adott tartalom webcímére teljes értékű, kattintható link mutat.