II. András magyar király címere
Címerleírás
Arany pecsétjének hátlapján hétszer vágott háromszög alakú pajzs van, a második, negyedik és hatodik mező közepén kis pajzsocska látható, jobbról és balról a pajzsocska felé futó oroszlánpár, a nyolcadik mezőben (heraldikai) balra futó, fejét hátra fordító oroszlán látható, összesen tehát hét oroszlán található a címeren. Ezt a címert gyakran ábrázolták királyi pecséteken és pénzérméken is. A pajzs formája lehet háromszögű, vagy szív alakú, attól függően, hogy melyik ábrázolást nézzük.
Az oroszlánokkal kiegészített címerpajzs eredetileg bátyja, Imre király jelképe volt.
II. (Jeruzsálemi) András
(más alakváltozatban: Endre; 1176 körül – 1235. szeptember 21.), Magyarország királya 1205 és 1235 között. Nagyravágyó politikus volt, aki hercegként saját testvére, Imre törvényes uralma ellen lázadt. Regnálása a magyar történelem egyik legtöbbet emlegetett időszaka. Nemcsak azért, mert András energikus külpolitikájával az egész Balkán-félszigetet behálózta, és több szomszédos területet is meghódított, hanem azért is, mert a belpolitikában olyan modern törvényeket alkotott az Aranybulla 1222-es kiadásával, amelyek kisebb-nagyobb változtatásokkal egészen 1848-ig hatályban maradtak.
Az eredeti kép forrása:
Internet
A szöveg forrása: Wikipedia
A webhely képi tartalmai a Creative Commons 4.0 licenc feltételei szerint szabadon felhasználhatók, amennyiben a forrás egyértelműen meg van jelölve, és a hivatkozás egy teljes értékű, kattintható link formájában a https://cimerek.hu oldalra vagy az adott tartalom pontos webcímére mutat.
